AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Az első magyar ipari folyóirat, Joó János „Hétilapok"-ja

A képek metszését Karács Ferenc rézmetsző ajánlására Lehnhardt Sámuel pesti rézmetszőre bízta Joó János.

19 A rajzok egy részét eredetileg Nóvák Dániel építész rajzolta, aki több cikket is írt a Hetilapokba. Lehnhardt munkájával a szerkesztő eleinte elégedetlen volt, és az első ábrákat újra vésette, de később is megmaradt Lehnhardt mellett. A további tudósításokból is úgy értesülünk, hogy a metszeteket nem kapta meg időben. Egy utóbbi bejelentésből azonban kiderült, hogy később már elégedett volt a metsző munkájával: „mi ezen első küldemény rajzait vagy is metszéseinek tökéletességét illeti: nem kívánok annak dícsérgetésébe bocsátkozni, bár ezt méltán megtehetném, dicsérje a mív magát."

20 Később Joó lehetővé tette, hogy a Rajzolatok Gyűjteményévé az érdeklődők külön is előfizethessenek, hogy kik és hányan rendelték meg külön a melléklete arról nem maradt fenn adat. A rajzokat nemcsak a kézművesek, hanem a magasabb műveltségű és rangú emberek figyelmébe is ajánlotta: „Mindezen tervrajzok tökéletes mérték szerint kidolgozva fognak adatni, miokból minden építőmesternek, és építést kedvelőnek hasznos segédül szolgálhatnak. Azonban nem csak e nevezett mestereknek, hanem általában a míveltebb, és különösen a magasb rangú osztálynak is hasznára lehet e mív: a közlendő építvényeknél itt ott található helyes elrendelés, és jó ízlés e részbeni ideáit kinek-kinek fejlődésre segítheti, és meglehet gyakran saját hasznára is fordíthatja."

21 Utalt az előfizetők hazafias érzéseire is: „Fizessenek tehát elő mélyen tisztelt uraim nem csak szükségből, hanem hazafiságból is egy olly intézetnek pártolássá végett, melly a haladásra tetemes haladással lehet." Adatok maradtak fenn arról, hogy a Rajzolatok Gyűjteményének konkrét hasznosítására is sor került, amennyiben a Nagykárolyi Rajziskola a Hetilapokból vette át rajzmintáit, és azokat több évig használta.

22 A „Nemzeti fő oskola, N. Károlyban" valóban szerepelt az előfizetők névsorában. Joó nagy küzdelmet folytatott azért, hogy lapját nagyobb mértékben elterjessze, a Rajzolatok Gyűjteményét is azért mellékelte, hogy a lap vonzóbbá váljék. Azonban az igényesebb rézmetszetek megdrágították kiadványát és a késedelmes megjelenése miatt a csekély számú előfizetők elégedetlenségét is maga után vonhatta. Kísérletezett azzal is, hogy az előfizetési árat csökkenti: „főleg csekélyebb tehetségű kézművesek tekintetéből". A hat előfizetőt toborzók részére ingyen példányt biztosított.

23 Természetesen nehezítette a lap terjesztését az is, hogy Egerben adták ki. Valószínűleg nem voltak kellő pest-budai kapcsolatai sem. Pesti, pozsonyi vagy kolozsvári kiadás esetén bizonyára több példányt adhatott volna el, és ezáltal hosszabb időre biztosíthatta volna a Hetilapok megjelenését. Pesten Heckenast és Hartleben könyvárus, Debrecenben Beregszászt/ Pál a „rajzolás professzora" terjesztette a lapot. A hazai művelődési viszonyok sem voltak kedvezőek: ugyanis éppen az a réteg, amelynek Joó János a lapját szánta, ekkor még a legjobb esetben kalendáriumok vagy a ponyva olvasásáig jutott el. Talán, ha a Helytartó Tanács a céheket kötelezte volna — Joó kérelme szerint

24 — előfizetésre, akkor feltehetően tovább élhetett volna a folyóirat. 365