AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Az első magyar ipari folyóirat, Joó János „Hétilapok"-ja

A reformkori hangulatban 1841-ben önálló könyvben tette közzé a „honi műveltség emelésére, a művészet és ipar felvirágoztatására" vonatkozó elképzeléseit.

6 Egy Magyar Athenaeum elnevezésű intézmény megalapítását is javasolta; ez korábbi elképzeléseinek továbbfejlesztése volt. Az új intézmény vezetése alá szándékozott vonni a teljes magyar felsőoktatási rendszert és a művészeti életet. Ennek keretében kiállítási lehetőséget biztosított volna művészek és iparosok számára. Nyomda, színház, könyvtár és egyéb kulturális intézmények is tartoztak volna a tervezett intézmény hatáskörébe. Joó mint építész elkészítette a Magyar Athenaeum épületének tervét is, amelyet könyvéhez mellékelt. 1847-ben ismét kiadott egy Hetilap című folyóiratot.

7 Ez a lap szintén nem volt hosszú életű az előfizetők csekély száma miatt. Tudomásunk szerint a folyóiratból egyetlen példány sem található meg a mai Magyarország területén. A szabadságharc leverése után Joó kezdeményező kedve szűkebb keretek közé szorult. Továbbra is írt cikkeket. Ezekben az írásaiban elsősorban Eger fellendítése érdekében lépett fel.

8 Munkálkodása ez időben terjedt ki a gazdálkodás területére. Adatok maradtak fenn arról az említésre méltó körülményről, hogy egy ideig az egri kaszinó könyvtárosa volt.

9 Egyébként ennek a kaszinónak alapító és választmányi tagja is volt. Joó János 1874-ben halt meg Egerben. A , , HETILAPOK" LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI Joó János 1837-ben nyújtotta be kérvényét a Helytartó Tanácshoz egy „műtudományi" folyóirat kiadásának engedélyezése végett. A Tanács Heves és KözépSzolnok vármegyétől kért véleményt a folyóirat kiadásának tárgyában. A „nemes kettős vármegye" rendjei Joó János sürgető kérelme

10 után végül megküldték kedvező nyilatkozatukat: „folyó esztendő December 1. Napján tartott kisebb gyűlésünkből tett alázatos ajánlásunkhoz képest ezen közhasznú czélra törekedő vállalatot Kegyesen előmozdítani s a folyamodásnak a kért engedelmet megadni méltóztasson".

11 Ezután a legfelsőbb engedélyezés sem késett sokáig: „Joó János egri rajz Tanítónak legfelsőbb Helyről megengedtetett, ... Műtudomány czímen ... közrebocsájtani óhajtott folyóiratát".

12 A Helytartó Tanács elvárta a folyamodótól, hogy mellékelje a tervezett folyóirat célkitűzéseit tartalmazó tervet vagy ahogy akkor nevezték, az „alaprajz"-ot. Az itt közölt „alaprajz", mely összefoglalja a lap lényegét, fennmaradt az Országos Levéltárban: „Alaprajza azon Műtudományi folyóiratnak, melyet Joó János Egerben a rajzolás tanítója kiadni szándékozik. Címje: Hetilap. Műtudományi és egyéb hasznos ismeretek terjesztésére. Foglalata: lső szakasz. Műtudomány. Tárgy leend mind az, mit kézi mesterség szorgalom és ipar előmozdíthat, főleg azonban, mi kézműveseknek mesterségük tökéletesítésére hasznos és szükséges lehet. Mind ezek kimerítőleg előadva s hol szükséges felvilágosító tökéletes rajzokkal is kísérve lesznek. — Figyelem leginkább azon új és hasznos találmányokra s legújabb divatú kézművekre fog fordíttatni, mellyeket honunk és a külföld időnként előmutatni fog. A megjelenő rajzok olly értelmesen és tökéletes mérték szerint készíttetnek, hogy azokrul a mesteremberek a tárgyalt műveket tökéletesen elkészíthessék. 363