AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara és a könyvek

a szerző 1734 májusában már annyira jutott munkájával, hogy az első kötet teljesen készen állott, négy részre és hat kötetre tervezett művéhez tizenkét évi privilégiumot kapott az uralkodótól.

54 De Bél még ekkor is javítani kívánt művén, mint azt a Kamara tanácsának 1734. július 20-i ülésén tárgyalt kérése tanúsítja. Azért folyamodott, hogy művének előzetes revíziójához készítsenek a magyar kamarai elnökökről az eredeti iratok alapján névsort. A Kamara tanácsa Bél kérését meghallgatta, s elrendelte, hogy a kamaraelnökök jegyzékét készítsék el, s adják át Bélnek.

55 Bél Mátyás özvegye a Kamarától férje érdemeire való tekintettel utóbb nyugdíjat kapott.

56 De Bél támogatása nem volt az egyetlen eset. A Kamara máskor is segítségére volt a történetbúvároknak, hogy azok iratanyagából adatokat, felvilágosítást kaphassanak. Ehhez természetesen legtöbbször királyi engedelemre volt szükség, amit nem könnyen adtak meg. Mikor Pier er jezsuita tudós 1766-ban a magyarországi bányaművelés történetén dolgozott, királyi határozat írta elő a Kamarának, hogy minden vonatkozó aktát és elenchust bocsássanak a rendelkezésére.

57 Viszont Pray Györgynek, a híres történetírónak nem engedélyezték a székelyek szabadságjogaira vonatkozó iratok használatát.

58 Ezen nem csodálkozhatunk, mivel csak három évvel a madéfalvi siculicidium után kutatott Pray a Kamara levéltárában. Prayt később sem igen segítette a Kamara: 1773. május 14-én például megkérdezik az elnököt, hogy Pray atyának, a történetírónak egyáltalán adhatók-e ki akták a Kamara levéltárából ?

59 Ugyanez év július 27-i kelttel pedig arról értesülünk, hogy a királyi ügyigazgató a Magyarország történetén dolgozó Praynak a Kamara levéltárában a kutatást megtiltotta.

60 Adami Mihály ez az érdekes és sokoldalú egyéniség is kapcsolatban állott a Kamarával. Adami eleinte jezsuita szerzetes volt, azonban a rendet hamarosan elhagyta. Bécsben élt: 1757-ben, mint a katonai akadémia magyar nyelvtanára magyar nyelvkönyvet készített olyan németek részére, kik ezt a nyelvet megtanulni kívánták. Erre különösen a hadseregnél volt szükség, mivel a hétéves háború alatt Mária Terézia serege elsősorban Magyarország emberállományából rekrutálódott, s így a magyar nyelv fontossága is megnőtt. 1757 augusztusában királyi határozat intézkedik arról, hogy a Magyar Kamara Adaminak műve kiadásához és a példányok szétosztásához 100 arany dukátot fizessen ki előlegként. A szerző ekkor nemcsak nyelvkönyv, de szótár kiadását is kilátásba helyezte.

61 Könyve, az Ausführliche und neuerläuterte Ungarische Sprachkunst, melyet Károly főherceg számára írt, Bécsben 1760-ban jelent meg 224 lap terjedelemben. 1761-ben, a könyv megjelenése után magyar—német szótárának munkáját kezdte el. Ez év októberében segélyt kért, amit meg is adtak számára. A Kamara utasítást kapott, hogy 1762. január 1-től havi 30 forintot fizessen Adaminak.

62 A fizetést a szótárkészítő a következő évben megkapta és ezt azután továbbra is folyósították számára. 1764-ben, amikor már negyedik éve dolgozott szótárán, a pénz folyósítására beadott kérelmét a Kamarával véleményeztetik.

63 1764 decemberében, mikor járandósága folyósítása tárgyában az információ már megérkezett, a királyi leirat megengedi a havi 30 forint kifizetését, de azt kívánja, hogy szótárát július végéig fejezze be, és akkor azt adják át a cenzúrának, majd szedjék ki a pozsonyi nyomdában, és az eladási árból a kincstár hozza be azt, amit belefektetett.

64 Egy évvel később, 1765 végén Adami revízióra már előkészített munkájának pontosabb kidolgozása céljából továbbra is kéri a havi 30 forint segélyt. A királyi leirat türelmetlenül kérdi: mért nem kész a szótár? 312