AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara és a könyvek

fellett királyi határozat alapján.

46 Ennek kapcsán a Helytartótanács intézkedésére a Kamara tanácsa elrendeli, hogy a külföldi akadémiákon tanuló diákok által behozott könyveket, bármely harmincadhivatalnál találják is őket, a szokásos cenzúrázásra feltétlenül Pozsonyba kell küldeni. Arról is rendelkezik a Kamara tanácsa, hogy a megfelelő állomások kapjanak erről dekrétumot, írásos kiértesítést.

47 A győri harmincadnak küldött utasításból az is kitűnik, hogy az olyan leönyveket, melyeket a harmincad zárolt, legkésőbb a negyedévi elszámoláskor fel kell küldeni Pozsonyba. Mindez nem a Kamara intenciójára történt, hanem a Helytartatanács megkeresése alapján, melynek ezirányú tevékenységét viszont királyi határozatok írták elő. Ily határozatok gyűjteménye található az OSZK Kézirattárában.

48 A harmincadoknak utasításaik szerint kellett feltartóztatniuk a külföldről érkezett könyveket. Szerzetesek, prelátusok Olaszországból behozott könyvei

49 éppoly sorsra kerültek, mint a veszélyes tartalmúaknak ítélt kiadványok. Azokért a könyvekért, amelyeket visszaadtak tulajdonosaiknak, a vámot természetesen meg kellett fizetni, csupán 1770. október 20-án menti fel egy királyi rendelkezés a nagyszombati egyetem tanárainak saját használatukra szükséges orvosi és jogi könyveit a harmincad vám alól.

50 A hetvenes évektől kezdve az engedékenység nagyobb. Külföldi örökségből származó könyveket is kiadtak az örökösnek, így pl. Szalay János holland szolgálatban állott kapitány hagyatékából a francia könyveket is megkapta a fivére.

51 Vitás esetekben a harmincados megkérdezhette a kamarai tanácsot, mitévő legyen. Zinck Miksa zsolnai harmincadinspektor 1771 márciusában jelenti, hogy a lengyelországi zavarok elől Magyarországra menekült, s az itt elhalt Sapieha herceg hagyatékában annak leltározásakor Kőszeghy alispánnal és Marsovszky fiskálissal együtt olyan lengyel nyelvű kéziratos könyvet találtak, mely a „Rákóczi-rebellio" alatti magyarországi eseményeknek lengyel „versio"-ját tartalmazza. A hagytéki leltárral és értékeléssel együtt mindjárt a könyvet magát is felküldte Pozsonyba a Kamara tanácsához.

52 iSajnos, a szűkszavú közlésből nem állapítható meg, hogy valamely nyomtatásban e korban vagy még korábban megjelent francia vagy német nyelvű mű lengyel fordításának kéziratáról vagy pedig egy, a Rákóczi-szabadságharcról szóló lengyel mű eredeti kéziratáról van-e szó. A Kamara pénzügyi, illetve technikai segítségével a XVIII. században több jelentős mű látott napvilágot. Időrendben ezek közül az első Magyarország javított térképének kiadása rézbe metszve. Ennek terve a Kamara vállalkozó szellemű •és mozgékony alelnökétől, illetőleg elnökhelyettesétől, Voltra Ottó Kristóftól indult ki. Ennek a munkának a kiadója maga a Kamara volt. Volkra 1706-ban készíttette el az akkor már nagyhírű Müller János Kristóf császári hadmérnökkel az ország részint új felmérések alapján helyesbített térképét.

53 Az alelnök nagy reményeket fűzött a térkép kiadásához. Nem kevesebb, mint 2500 példányban akarta közrebocsátani a térképet, és azt szerette volna elérni, hogy az eladási ár a készítési költségeket teljesen fedezze. A Rákóczi-szabadságharc idején azonban a szükséges összeget alig lehetett előteremteni, s végül a legszükségesebb kifizetéseket is csak az igali fiskális javak eladásával sikerült biztosítani. A térkép 1709-ben nagy nehezen meg is jelent. Ez a mű a magyar kartográfia történetében fontos állomást jelentett, mert helyesbítette az országról addig kialakult torz földrajzi elképzelést és egész Európában ismertté vált. Bél Mátyás történeti-földrajzi művének, a Notitia Hungáriáé Novae historicoigeographtcánsik elkészítésében is nagy segítségére volt a Kamara Bélnek. Mikor 31Á1Í