AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Gombocz István: A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásai. Előzetes jelentés

pontos könyvelést a küldött és kapott kiadványokról. Az „árazott csere" viszonylag ritkán használt módszer bárhol a világon. Az alábbiakban néhány érdekesebb választ szó szerint idézek: ENSZ Könyvtár: „Teszünk ugyan kísérletet arra, hogy létrehozzuk a csere egyensúlyát az anyag kereskedelmi értéke alapján, de ebből a célból nem vezetünk nyilvántartást a könyvek, ill. az alkalmi szállítmányok árairól ... Arra törekszünk, hogy az évi előfizetési díjak nagyjából egyensúlyban legyenek". Több nyugatnémet egyetemi könyvtár azt a választ adta, hogy a kiadványok árait csak akkor veszik figyelembe, ha kereskedelmi anyagról van szó. Ugyanezt a véleményt közölték az angol könyvtárak is. S. E. I., Párizs: „A kereskedelmi értéket azokban az esetekben vesszük figyelembe, amikor ez lehetséges." Magyar Tud. Akad. Könyvtára: „kb. 2000 partnerből csak 7 vagy 8 partnernél alkalmazzuk ezt a módszert". b) Kötetek vagy füzetek (folyóiratcímek) száma: „Igen": 50 ' „Nem": 70 Egyéb: 17 c) Lapszám: „Igen": 19 „Nem": 118 d) Egyéb módszerek: Egyik válasz sem említett semmiféle „egyéb módszert"",. de voltak olyan ívek, amelyek ebben a rovatban közölték az idevonatkozó általános megjegyzéseket. íme néhány példa: „Az algériai nemzeti könyvtár liberálisan cserél, különösen azokkal a könyvtárakkal, amelyek maguk is nagyvonalú magatartást tanúsítanak az algériai könyvtárakkal szemben." A Deutsche Staatsbibliothek említést tesz egy másfajta elszámolási módszerről, a „Pauschaltausch"-ról, vagyis egyes nagy könyvtárakkal nagy tételekben folyó, elszámolás nélküli cseréről. A legtöbb egyetemi és tudományos könyvtár azt a választ adta az elszámolásra vonatkozó kérdésre, hogy a kapott és küldött kiadványok belső, tudományosértékét veszik figyelembe. Ezt a véleményt a leideni történeti múzeum könyvtára így fejezte ki: „Az értéket az határozza meg, hogy a mi kiadványunk mennyire érdekli a partnerünket, illetőleg az, hogy bennünket mennyire érdekel a partner kiadványa". Említsük még meg, hogy több csehszlovák könyvtár, de mások is itt hangsúlyozták azt, hogy a cserét kulturális ügynek, a nemzeti kultúra propagálásának is tekintik anélkül, hogy az egyenértékű viszonzáshoz ragaszkodnának. ,5. A CSERE GAZDASÁGOS LEBONYOLÍTÁSÁRA TÖREKSZIK-E A CSEREOSZTÁLY, VAGYIS FIGYELEMBE VESZI AZ ÖSSZES TÉNYEZŐT: A SZEMÉLYZET, A CSEREANYAG, A SZÁLLÍTÁS KÖLTSÉGEIT, A KAPOTT ÉS KÜLDÖTT KIADVÁNYOK ÉRTÉKÉT? A) Általános megjegyzések A csere gazdaságosságának problémája ebben a kérdésben van összesűrítve, és így csak sajnálhatjuk, hogy a kérdést nem bontottuk részleteire. A szakirodalom se árul el sokat ebben a vonatkozásban. Ismét a Cserekézikönyv az, amelyet 258