AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Gombocz István: A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásai. Előzetes jelentés

érdemes idézni: ,,A könyvtárak általában rendelkeznek egy bizonyos vásárlási kerettel, amellyel el is kell számolniok annak a hatóságnak vagy hatóságoknak, amelytől a keretet kapták. Ilyenformán mégis ügyelniök kell arra, hogy a cserében beszerzett kiadványok értéke megfeleljen a kiküldött anyag értékének, beleértve a cseremunkára fordított munkaidő értékét is. B. Kanevszkij 10 évvel ezelőtt közölt néhány értékadatot a Lenin Könyvtár cseréjéről:

10 „1958-ban az Osztály költségvetése így alakult: az alkalmazottak fizetése és a csere céljaira beszerzett szovjet kiadványok költsége (beleértve az ingyenesen kapott kötelespéldányok értékét is) kb. 1 500 000 rubelre rúgott. Ebből az összegből kb. 740 000 rubelt fordítottunk a művek beszerzésére és kb. 200 000 rubelt a postai költségekre." Ha figyelembe vesszük, hogy a könyvtár 1957-ben csere címén 150 000 kiadványt kapott és ezt a számot összevetjük az előbb említett 1,5 millió rubellel, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy egy cserében beérkező külföldi mű kb. 10 rubelbe került. Bár ezek a számok már 12 évvel ezelőtti helyzetet tükröznek, mégis tanulságosak, hiszen az arányok feltehetően azóta sem változtak. Erről a témáról ír Peter Genzel is:

11 ,,A csere gazdasági előnyeit nem is lehet eléggé magasra értékelni. Csupán a beérkező periodikák értéke körülbelül 2 millió márkát tesz ki egy évben. Ha az 1964. évi adatokat vesszük (127 614 kötet), akkor ez kb. 35 márkás átlagárat jelent kötetenként." Én is tettem egy kísérletet arra, hogy a mi budapesti csereosztályunk évi költségvetéseit hozzávetőleg felbecsüljem: Kötelespéldányként kapott anyag értéke Vásárlásra fordított összeg Személyzet munkabére Postaköltségek stb Ha még az osztályra eső egyéb dologi (világítás, felszerelés, csomagolóeszközök, irodaszerek stb.) költségeket is figyelembe vesszük, akkor a fenti összeget 1 000 000 forintra kerekíthetjük. Minthogy évente átlagosan 25 000 külföldi kiadvány érkezik hozzánk, ezért egy cserében beszerzett mű átlagos értékét 40 Ft-ra, azaz. hozzávetőleg 1 dollárra becsülhetjük. B) Válasz a kérdésekre „Igen": 28 „Nem": 91 Egyéb: 18 Csak sajnálhatjuk, hogy az intézmények többsége egyszerű „nem"-mel válaszolt. Az egyszerű „igen" válaszokból sajnos nem derül ki, hogy milyen módon mérlegelik a csere rentabilitását. Sok igenlő válasz csak a kiadványok értékét figyelembe vevő elszámolásra vonatkozik (tehát a személyzeti stb. tényezőkre nem). Az alábbiakban idézünk néhányat a valamivel bővebb válaszok közül: ENSZ Könyvtár, New York: Nem. Bár a könyvtár fel van készülve arra, hogy az ENSZ Kiadói Hatóságának felszólítására számot adjon a cserekapcsolatok hasznosságáról és gazdasági eredményességéről, valójában csakis a cserélt anyag értékét veszi figyelembe és az egyéb költségeket nem. kb. 200 000 Ft 250 000 Ft 200 000 Ft 250 000 Ft 900 000 Ft. 17* 259