AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Gombocz István: A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásai. Előzetes jelentés

Német Szövetségi Köztársaság. II.

: Abteilung Amtsdruckschriften und Internationaler Amtlicher Schriftentausch, Berlin. Ez a szerv a Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz-hez. tartozik. Dánia: Denmarks Institut for International Udveksling af Videnskabelige Publikationer, (I.D.É.), Koppenhága. Az intézet önálló rovattal szerepel az állami költségvetésben és a nemzeti könyvtár igazgatójának közvetlen felügyelete alatt működik. Spanyolország: Servicio de Canje Internacional de Publicaciones, Madrid. Közvetlenül a Nevelésügyi és Tudományügyi Minisztérium levéltári és könyvtári igazgatóságához tartozik. Finnország: International Exchange Service, Helsinki. Szorosan a Tudományos Társaságok Könyvtárához tartozik. Franciaország I.: Service des Échanges Internationaux. (S.E.I.), Párizs. A Nemzeti Könyvtárhoz és ezen keresztül a Nevelésügyi Minisztériumhoz tartozik. Ez a fő francia csereközpont. Franciaország II.: Service des Échanges Universitaires. (S.E.U.), Párizs. A Sorbonne könyvtárához tartozik. Franciaországban tehát két központ működik. Magyarország: Nemzetközi Csereszolgálat, Budapest. Az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozik. Japán: Interlibrary Services, Tokió. A Nemzeti Parlamenti Könyvtárhoz tartozik. Luxemburg: Service des Échanges Internationaux, Luxembourg-Ville. A központ szerves része a nemzeti könyvtárnak. Norvégia: Service Norvégien des Échanges internationaux, Oslo. Az Oslói Egyetemi Könyvtárhoz tartozik. Hollandia: International Exchange Bureau, Hága. A Királyi Könyvtárhoz tartozik. Lengyelország: International Exchange Service, Varsó. A Nemzeti Könyvtárhoz tartozik. Üj-Zéland: General Assembly Library, Wellington. A cseremunka a nemzeti könyvtár feladatai közé tartozik. Anglia: A British Museum nem tekinthető olyan csereközpontnak, mint amilyenek az Unesco könyvtári folyóiratának hátsó borítólapján fel vannak sorolva, mert csak saját maga számára gyűjt. A Department of Printed Books tehát legfeljebb azon az alapon nevezhető központnak, hogy a cseretevékenysége nagyobb, mint a többi angol könyvtáré. Svédország: Kungliga Biblioteket, Stockholm. Szoros értelemben vett csereközpont nem létezik. Csehszlovákia: Centre des Échanges Internationaux de Publications, Prága. A Cseh Szocialista Köztársaság Állami Könyvtárához tartozik. Szovjetunió: Department of International Book Exchange, Moszkva. A Lenin Könyvtárhoz tartozik. Válaszokat kaptam még a pretoriai (Dél-Afrika) Állami Könyvtár csereosztályától, a taipei (Taiwan) Nemzeti Könyvtár kiadvány csere-irodájától és a szöuli (Dél-Korea) Nemzeti Parlamenti Könyvtártól, de ezek a válaszok vagy későn érkeztek, vagy az említett szervek nem tekinthető csereközpontoknak. A felsorolt központok mind egyedüli intézményként működnek országaikban, a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kivételével, ahol 2—2 központ működik. 4. FOGLALKOZIK A KÖZPONT A KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZŐ VAGY KÜLFÖLDRE CÍMZETT KÜLDEMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSÁVAL? HA IGEN, MILYEN ELVEK ALAPJÁN VESZIK A KÖNYVTÁRAK ÉS AZ INTÉZMÉNYEK EZT A SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE? KI VISELI A TOVÁBBÍTÁS KÖLTSÉGEIT? A) Altalános megjegyzések A továbbítószolgálat kérdése annyiban gazdasági természetű, hogy a központ az intézményeket meg tudja kímélni a tömérdek küldemény portózásának költséges terhétől. Ilyenformán az állam vállalja magára a külföldre irányított 249