AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Gombocz István: A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásai. Előzetes jelentés

volt az olyan kérdés, amely a gazdaságosság problémáját nem érintette, a gazdasági vonatkozásúak pedig nem voltak elég részletesek. A félreérthető kérdések természetesen felületes válaszokat eredményeztek. A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy a válaszok földrajzi eloszlása egyáltalában nem volt egyenletes: egyes országokból minden kiküldött ív visszaérkezett, más országokból pedig egy sem. így tehát igen fontos országok is kimaradtak ennek az előzetes jelentésnek az összesítéséből. Végül nehezítette a munkát az idő rövidsége is, mert sok válasz az amúgy is kései június 1-i határidő után érkezett, márpedig a jelentést az IFLA koppenhágai ülésére el kellett készíteni. A rövid idő ellenére arra törekedtem, hogy a sok elmaradt választ valamiképpen pótoljam, ezért, de a kérdés mélyebb megvilágítása kedvéért is, a vonatkozó szakirodalomból is merítettem, és az így kapott tájékoztatásokat az egyes kérdések fejezeteinél „általános megjegyzések" címszó alatt foglaltam össze. 1. SZ. KÉRDŐÍV - A CSERE KÖZPONTOK 1. A CSERE KÖZPONT NEVE ÉS CÍME. A VEZETŐ NEVE 2. A KÖZPONT FÜGGETLEN INTÉZMÉNY? HA NEM, MELYIK KÖNYVTÁRHOZ TARTOZIK? 3. A KÖZPONT AZ EGYETLEN ILYEN JELLEGŰ INTÉZMÉNY AZ ORSZÁGBAN VAGY MÁS SZERVEKKEL EGYÜTT VÉGZI EZT A FELADATOT? A) Általános megjegyzések A 2. és 3. kérdés annyiban gazdasági természetű, hogy elsősorban a csereközpontok szoktak állami támogatásban részesülni, ez a szubvenció viszont végső soron érinti a cserélő intézményeket is. Mme von Busse a Cserekézikönyv bevezető tanulmányában,

1 valamint az UNESCO könyvtári folyóiratában

2 így összegezi a kérdés lényegét: „Általánosságban az a helyzet — és ez kielégítő megoldást is nyújt —, ha a központ a nemzeti könyvtárhoz tartozik, ugyanakkor azonban pénzügyi autonómiával rendelkezik." Ami az államok által a központnak nyújtott szubvenció összegét illeti, e kérdésnek van ugyan bizonyos jelentősége a gazdaságosság szempontjából, de arra se a mi kérdőíveink, se a Cserekézikönyv nem tértek ki. Az 1960. évi budapesti kiadványcsere-konferencia előtt az UNESCO összegyűjtötte a központokra vonatkozó információkat és egy részletes és pontos kérdőívben kitért az említett szubvenció összegére is, de egyrészt nagyon kevés központ adott választ, másrészt ezek ma már elavultaknak tekinthetők.

3 B) Válaszok 22 választ kaptam az 1. számú kérdőívre. Az 1-3. kérdésre adott válaszokat az alábbiakban rövidítve közlöm az országok francia nevének betűrendjében. Német Demokratikus Köztársaság: Internationale Austauschstelle, Berlin. A Deutsche Staatsbibliothekhoz tartozik. Német Szövetségi Köztársaság. I.: Deutsche Forschungsgemeinschaft, Bad Godesberg. A központ a Forschungsgemeinschaft keretében működik. 248