AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Berczeliné Monori Erzsébet: Ismeretlen Arany- és Petőfi-kézirat az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben

nek egy eddig ismeretlen variánsa rejtőzik. Arany ugyanis egy kettéhajtott papír első két oldalára a levelet írta. írás közben valószínűleg tétovázott még, hogy mitévő legyen. Erre vall a ,,ha tetszik, elküldhetem" kitétel. De közben mégis döntött, mert így folytatta levelét: ,,sőt idezárom", s a kétrét hajtott papír 3 — 4. oldalára lemásolta a dráma első felvonásának első jelenetét. Erre teljes egyértelműséggel Keresztury Dezső hívta fel a figyelmet a költőnek egy. ismeretlen tréfás költeményéről írt cikkében.

16 Az „idezárom" egyébként a mi szemléletünkben egy külön lapon „csatoltan mellékelt" írást asszociál, lehet, hogy ez okozta a félreértést. Senki sem gondolt a való helyzetre, hanem egy rég elveszett papír-toldalékra. Lehet, hogy amikor Arany a már említett önéletrajzi levelében azt írta, hogy „nemsokára János király magyar jambusokban szólalt meg, hogy ismét elhallgasson", akkor az alább közlésre kerülő variánsra célzott.

17 Az is lehet, sőt Arany végtelen műgonddal végzett munkáját ismervén valószínű, hogy mikor 1859-ben újra belelendült a fordításba, átdolgozta az első változatot. A János király egyetlen hiteles kéziratos szövege az, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őriz s melyről Voinovich Géza azt jegyezte fel, hogy „az a kézirat, mely a teljes magyar Shakespeare kiadásakor a nyomdába adatott".

18 Ezt használta Ruttkay Kálmán a kritikai kiadás előkészítésénél. Ruttkay azonban gondolt arra, hogy Arany Shakespeare-fordítási kísérleteinek és töredékeinek lehetnek lappangó kéziratai.

19 Azt hiszem, ez a most előkerült töredék ebbe a kategóriába sorolható. Ujabb ízelítő Arany műfordítói műhelyéből s a filológusoknak vitalehetőség arra, hogy a végleges szöveg eltérései vajon minden esetben indokoltak voltak-e ritmikai és esztétikai szempontból, továbbá szöveghűség tekintetében. Az Egressy Gábornak küldött töredék: Első felv. 1. jel. Northampton. Allamcsarnok a palotában. János király, Eleonóra királyné, Pembroke, Essex, és mások jönek, Ckatillonnal. Ján. k. Xo szólj, Chatillon, mit kivan a fransz? Chat. Franszhon királya, üdvözlés után, Ezt mondja felségednek általam, Az ál fenségnek Angliában itt ... Eleon. Ez furcsa kezdet! Ál fenség . . . Ján. k. Csend, jó anyám, hadd szóljon a követ. Chat. Filep, franszok királya, néhai Bátyád Godofréd egyetlen fia Plantagenet Arthur jogán s nevében Formál a legtörvényesebb igényt E szép szigethez, s tartományihoz Mint: Irland, Poictiers, Anjou, Touraine, Maine, Kívánva, hogy tedd félre kardodat Melylyel bitorlód mind a czímeket, tí add azt ifjú öcséd Arthur kezébe, Mint a ki jogszerű urad s királyod. 235