AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadói tevékenysége 1936-1944

volt, melynek folytatását 1941-től 5-5 éves ciklusokban tervezték.

33 Sajnos, a sorozat értékes programjának teljes megvalósítására már nem kerülhetett sor. A második világháborúig a tervezett 7 számból 3 jelent meg, a sorozat 1., 4. és 7. tagja. (Dezsényi Béla: A magyar hírlapirodalom első százada, 1705 — 1806. 1941. 66 1.; Kemény György: Magyarország időszaki sajtója 1911-től 1920-ig. 1942. XLII, 474 1.; Monoki István: A magijar időszaki sajtó a román uralom alatt, 1919-1940. 1941. 266 1. 2 köt. 1941. 264 l.) A magyar nemzeti bibliográfia teljességét a hazai könyvtermés regisztrálása mellett mindenkor a hungaricumok feldolgozása biztosítja. A korábbi kísérletek egyike sem hozott megnyugató eredményt ezen a téren.

34 így a szakkörök érdeklődése újra és újra a Széchényi Könyvtár felé fordult, s tőle várta a megoldást. Felrótták például a hungaricumok hiányát a Magyar Könyvészet 1911 - 1920-as ciklusának megjelenésekor.

35 Majd 1941-ben Balogh József a hungarica bibliográfia ügyében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz intézett beadványában a feladat megoldására alkalmas intézménynek a Széchényi Könyvtárat jelölte meg.

36 A könyvtár vezetősége felmérte az e téren reá háruló feladatokat, hiszen már az 1936-ra szóló könyvészet bevezetőjében a könyvtár bibliográfiai programjának részeként említi Apponyi Hungarica-katalógusának folytatását, de ez a feladat, amint a könyvtár igazgatójának Balogh Józsefhez intézett válaszleveléből kitűnik, messze meghaladta a könyvtár lehetőségeit, erejét. ,,. . . javaslatodat örömmel üdvözlöm. Az Orsz[ágos] Széchényi Könyvtár gyűjtőkörének meghatározása a könyvtár alapítása óta változatlanul az, hogy elsősorban a magyarországi és külföldi magyar vonatkozású irodalmat gyűjti. Nincs is más könyvtár a világon, mely ebben a két tárgykörben gazdagabb lenne a miénknél. A külföldi anyagban azonban jelentős hiányaink vannak, hiszen ezt az anyagot meg kell vásárolni, a dotációnk pedig mindig igen szerény volt, s a teljes könyvtári üzem költségeit (állványozást, katalogizálást, köttetést, bútorozást, sőt több alkalmazottunk járandóságait) kell belőle fedeznünk. Képzelheted, mi maradt vásárlásra, amikor 1934-ben mindössze 16 000 P, ma 32 000 P az évi javadalmunk. A lényegesebb külföldi magyar vonatkozású könyveket, folyóiratokat és hírlapokat azonban még így is beszereztük. A XIX—XX. századi hiányok pótlására számításom szerint mintegy 30 000 P fedezetet kellene találnunk. E pótlásoknál is fontosabb azonban a külföldi magyar vonatkozásúak bibliográfiájának elkészítése. Erre vonatkozólag már több előmunkálat történt, próbálkoztunk területi munkafelosztással is (pl. az amerikai anyag feldolgozására Telekes Lászlót kértem fel), de mindig és mindenütt a személyzeti hiányon akad meg a végrehajtás. A meglevő személyzetek a kurrens munkát is alig győzik. Ha volna két emberem, aki ezt a bibliográfiát csinálhatná és semmi mást, akit tehát nem lehet máshova kirendelni, beosztani, ide-oda ráncigálni stb., akkor azt hiszem, négy év alatt a munkával elkészülnénk. Ennek a két embernek nem volna szabad múzeumi vagy állami szolgálatban állani, külön és kizárólag a bibliográfiához kellene szerződtetni őket, de itt a könyvtárunkban kapnának munkahelyet, irányítást és a könyvtári szabályok betartására köteleznők őket. Ha a vezetésed alatt álló folyóiratokat fenntartó társaságok, amint írod a bibliográfiai munka terheiből készek lennének részt vállalni, a bibliográfiai munkatársak alkalmazása volna nézetem szerint az a terrénum, melyen leginkább segíthetnénk. A bibliográfia kiadásának alig lesz akadálya. Xemzeti bibliográfiánkat az évi és évközi könyvészetet amúgy is kiadjuk, kötetei folyamatosan megjelennek s a programban a külföldi magyar vonatkozású könyvészet kiadását amúgy is felvettük. Anyagi fedezetére az Apponyi-alapítványból származó javadalmunk nyújthat — az alapító szellemének is megfelelő — biztosítékot. A lényeg az, hogy a bibliográfia csakugyan elkészüljön."

37 12 177