AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadói tevékenysége 1936-1944

Bár e levél minden vázolt nehézség ellenére bizakodó hangú, és nem veti el a hungarika-bibliográfia tervét, a kérdés megvalósítása mégsem sikerült, s a hungarika bibliográfia problémája a korszak folyamán mindvégig megoldatlan maradt. A bibliográfiai kiadványok sorába tartozik végül a Szakkönyvészeti dolgozatok az Országos Széchényi Könyvtárból c. sorozat, mely 1941-ben indult s a Kozocsa Sándor által összeállított irodalomtörténeti bibliográfiák 6 kötetét tartalmazza. A térképek és zeneművek 1936 - 1941-es ciklusával együtt jelzik a könyvtár szakbibliográfiai törekvéseit. A könyvtár kiadói tevékenységének anyagi bázisa meglehetősen szűkre szabott volt. A kiadványokból származó komoly bevételre nem lehetett számítani. Általában igen kis példányszámban jelentek meg, ami a könyvtár kiadói tevékenységét eleve nem tette gazdaságos vállalkozássá. Az átlagos példányszám 400-500 körül mozgott. Ezt mutatják az egyes kiadványokról felszínre került adatok: . Gulyás Pál: Bibliográfia kézikönyve Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink a XVIII. században Magyar Könyvészet Bartoniek Emma: Codices manu scripti Lavotta Rezső: Kéziratos zeneművek .... Ezt tanúsítják az alkalmi összesítések is. Az 1941-es jelentés az évi elszámolás során ismerteti, hogy ,,... az 1941. évi 12 kiadványunkból a nyomdák 5151 kötetet szállítottak".

39 Ebből azonban a könyvtár igen keveset tudott kereskedelmi úton értékesíteni. Az említett 1941-es jelentés részletezi, hogy az év folyamán megjelent 5151 kötetből eladtak 144 kötetet, külföldi bizományosoknak megküldték 128 kötetet, ezen kívül 1752 szerzői-, sajtó- és tiszteletpéldányt küldtek szét.

40 A kiadványtár 1942-es állapotának ismertetése hasonló eredményről számol be: „1942. dec. 31-én a kiadványtár állománya 98 kiadvány 18 309 kötetben. Az év folyamán eladtunk 502 kötetet, szerzői-, sajtó- és tiszteletpéldányként pedig kiadtunk 846 kötetet".

41 Ezt támasztják alá a kiadvány tár mai adatai. Jelenleg raktáron van még az 1936 és 1944 között megjelent kiadványokból 1593 kötet. Hogy mennyire nem volt ez a fajta kiadói tevékenység üzleti vállalkozás, maga Fitz József a Magyar Könyvészet megjelenése kapcsán így jellemezte: „Az ember azt hinné, az ilyen sokféle és sokszor igénybe vett segédkönyv kiadása jövedelmező vállalkozás. Pedig nem az. Ezer meg ezer kutatónak van szüksége a bibliográfiára, de mégsem veszi meg, mert nem saját példányt használ, hanem használja a közkönyvtárakét. Ezért a kiadás költségeit a példányok eladásából nem lehet fedezni, s miután üzleti vállalkozásnak nem jó, csak áldozatkészségből vagy a kötelespéldányokat élvező közintézmény erkölcsi kötelezettsége folytán jelenhetik meg."

42 Jó példa erre a Magyar Könyvszemle előfizetőinek listája.

43 Magánszemély csak elvétve szerepel közöttük. Szinte valamennyi előfizető könyvtár vagy más tudományos intézet, melyeknek száma természetesen korlátozott volt. Miből fedezte tehát a könyvtár kiadványainak költségét ? Az évi jelentések tanúsága szerint az összkiadások 5-27%-át fordították a kiadványok megjelentetésére, ami összegszerűen a következőképpen alakult: 178 150 pld 400 pld 500 pld 800 pld 800 pld

38