AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között

történeti Intézetnek sincs eredeti példánya, csak egy jóval későbbi, 1946-os kiadású Buenos Airesből származó darab. A húszas évek másik jelentős emigrációs központja Berlin. A magyar írók és politikusok Bécs mellett és után itt találták meg a tevékenységükhöz leginkább szükséges feltételeket. A húszas évek Németországában, különösen a század második évtizedének vége felé jelentősen megerősödött a szociáldemokrata és a kommunista párt. A hitleri hatalomátvételig mintegy húsz, magyar szerző tollából származó önálló kiadványt regisztrálhatunk. Ezen kívül számtalan fordítás, és külföldi szerzők magyar nyelvre adaptált alkotásai láttak napvilágot. Elsőként, mivel legkorábban, 1921-ben jelent meg Berlinben, említjük az 1919-es proletárdiktatúrában komoly szerepet vállalt fiatal kommunista költő, Hernádi György verseskötetét, melyet a Fiatalok könyvei sorozat első darabjaként a baloldali művek kiadásában vezető szerepet játszó Malik Verlag adott ki. Egyik kiemelkedő németországi magyar kiadvány, Károlyi Mihály Egy egész világ ellen című munkája 1923-ban Münchenben, a Verlag für Kulturpolitik kiadásában jelent meg, s amikor 1923 végén néhány példánya eljutott Budapestre, téglavörös fedőlappal ellátva s abból a magyar sajtó néhány részletet publikált, a kormányt rémület szállta meg. Szakács Andor a nemzetgyűlés 1923. december 19-i ülésen interpellált ez ügyben, az országos főkapitány 1924. január 7-i körlevelében közölte a könyv betiltását és felhívta a hatóságokat, hogy „e sajtótermék bárhol található példányai elkobzandók és terjesztői ellen eljárás indítandó."

5 A németországi magyar könyvkiadás sajátságos jellemzője a Horthy-rendszert leleplező írások német nyelvű fordításainak kibocsátása. Bécs után Berlin is, a német nyelv sajátságos, Kelet- és Közép-Európában betöltött funkciója segítségével olyan vádoló kiadványok publikálására ad lehetőséget, mint Hatvány Lajos Das verwundete Land című műve, melynek perében nem kisebb író, mint Thomas Mann állt ki a szerző mellett; Jászi Oszkár Magyariens Schuld, Ungarns Sühne, vagy Bölöni Györgyné már említett Die Kerker von Budapest című munkája. Az európai közvélemény a közvetítő német nyelven keresztül ismerhette meg a fehérterror minden borzalmát, az ellenforradalmi Magyarország igazi arculatát. A Vereiningung Internationaler Verlagsanstalten égisze alatt jelentek meg és jutottak el a magyar olvasókhoz a Munka és Tudás könyvtára füzetei. Ennek a sorozatnak a keretében főként a marxizmus klasszikusainak népszerűsítésére vállalkoztak. A könyvkiadáshoz viszonyítva kisebb volumenű a németországi magyar emigrációs sajtó. Tárgyalt korszakunkban 3—4 magyar nyelvű periodikumról tudunk. Ezek közül jelentős volt a Vörös Újság, mely 1922. augusztus 19-én indult Berlinben, kéthetenként jelent meg és a Kommunisták Magyarországi Pártja külföldi lapjaként vonult be az emigráció sajtótörténetébe. * A különböző emigrációs központok kialakulását, létét és működését nem lehet mechanikusan elképzelni. Nem felel meg a valóságnak az az elgondolás, hogy az egyik centrum megszűnésével egyidejűleg alakul ki a következő. Az emigrációs súlypontok többször párhuzamosan léteztek. Az viszont vitathatatlan, hogy 489