AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között
A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között MARKOVITS GYÖRGYI „ . . . veszedelmes csak az igazság . . . Csak az igazság okoz felmérhetetlen dühöt mindazokban, akiknek érdekeit sérti. Az igazság pedig mindaddig érdekeket sért, amíg a társadalmi jobblét igazságtalanságon alapszik," — írta 1941-es „Könyvnapi könyvégetés" című cikkében Nagy Lajos. A Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kényszerült baloldali magyar értelmiségiek hivatása, programja az igazság hirdetése volt, azé az igazságé, melyet akkor, az ellenforradalmi Magyarországon, kimondani, leírni nem volt szabad. Több mint két évtizeden át cikkekben és önálló kiadványokban, prózában és versben, röplapokon és plakátokon — az írás és a művészet eszközeivel egyaránt hirdették a magyar írók és művészek az otthon elhallgattatott igazságot, s több mint két évtizeden át éber figyelemmel kísérte tevékenységüket a hivatalos Magyarország. Bizalmas akták a kitiltott külföldi lapokról, a postai szállításból kizárt sajtótermékek jegyzékei, körrendeletek, lefoglalási, megfigyelési iratok százait őrzik a különböző hazai archívumok. Érdekes például a „Jegyzőkönyv az Előre című lap kézbesítés előtti lefoglalásáról", 1 a Belügyminisztérium átirata a Külügyminisztériumnak özvegy Bolla Istvánné somlószőllősi lakos megfigyelése tárgyában, kinek címére egy detroiti lakos az Új Előre és a Munkás című lapokat küldi. Az ügy lezárásaként Veszprém megye alispánja jelenti, „özvegy Bolla Istvánné megbízhatóságára nézve a nyomozást lefolytatta. Illetőnek nincs tudomása arról, hogy az amerikai Új Előre c. lap milyen irányzatú, s így ő azt mint vallásos lapot olvasgatta." Természetes azonban, hogy a tilalom nem mindenkire vonatkozott. Az 1939-ben megszervezett Külföldi Sajtótermékeket Ellenőrző Hivatal iratai 2 elárulják, hogy az „Exter"-jogosultak számára cenzúrázás nélkül továbbították a sajtót, a Futura, a Nemzeti Bank, Nemzeti Casino, néhány lapszerkesztőség, s néhány magánszemély, mint például gróf Khuen-Héderváry, herceg Eszter házy Pál, Kánya Kálmán, Buday-Goldherger Leó felsőházi tag, gróf Batthyányi Zsigmond felsőházi tag „Exter"-jelzéssel kapták a külföldi lapokat. Az emigráns sajtó minden elővigyázat ellenére bejutott az országba. Pedig gróf Bethlen István idejekorán, 1921-ben „Nemzetvédelem és államépítés" címen elhangzott nemzetgyűlési beszédében felhívta a figyelmet rá. „ . .. százával és ezrével érkeznek naponként posta útján a kommunizmust dicsőítő és eljövetelében bizakodó nyomtatványok . .." Mégis, egy évtizeddel később, 1929-ben még min484