AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Németh Antal: "Munkáselőadások a Nemzeti Színházban

A színre került darabok és az elért előadás-számok: 1. Herczeg—Móricz—Zilahy: Négy egyfelvonásos . . : 1 2. Zilahy Lajos: Süt a nap 1 3. Katona József: Bánk bán 2 4. Dumas: A kaméliás hölgy 3 5. Tirso da Molina: A zöldnadrágos lovag 4 6. Herczeg Ferenc: Bizánc 6 7. Schiller: Stuart Mária 6 8. Possonyi László: Szilágyi Irma 6 9. Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony 6 10. Moliere: Tartuffe 6 11. Szigligeti Ede: Lilicmfi 6 összesen 47 előadás Ugyanebben az évadban a Nemzeti Színház a Népművelési Bizottság által a Magyar Művelődés Házban a munkásság részére rendezett előadásokon kívül a Népszínház épületében még 9 rendkívüli délelőtti munkáselőadást tartott a következő 7 műből: 1. Schiller: Stuart Mária 1943. X. 31 1 2. Mclter Károly: Örökmozgó 1943. XII. 5. 1 3. Tirso da Molina: A zöldnadrágos lovag 1944. I. 2 1 4. Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony 1944. I. 16 1 5. Dumas: A kaméliás hölgy 1944. II. 6., III. 5., III. 19. ... 3 6. Bibó Lajos: Napfoltok 1944. II. 20 1 7. Sarment, Jean: A 106. születésnap 1944. III. 12 1 7 mű összesen 9 előadásban Igazgatásom utolsó négy esztendeje alatt tehát összesen 203 munkáseló'adást tartott a Nemzeti Színház a Magyar Művelődés Házában és 9 munkásmatinét a Népszínház épületében. Tekintettel arra, hogy a Népművelési Bizottság minden alkalommal teljesen megtöltötte a Városi Színház 2206 férőhelyes nézőterét, ez 447 818 nézőt jelentett. Hozzászámítva az 1943—44. évadban külön többletként az anyaszínházban tartott 9 előadás nézőit, összesen 462 374 nézője volt a megvalósított reform óta a Nemzeti Színház munkáselőadásainak. Ha meggondoljuk, hogy 1935-ben az első öt munkás-matinét összesen 6980 néző nézhette végig, az utolsó évek nézőátlaga évadonként pedig 50 111 volt, tehát a színház után érdeklődőknek ez a teljesen új rétege a kilenc szezon folyamán több mint meghétszereződött, felmérhetjük mind a Nemzeti Színháznak e szempontból az évtized folyamán végzett munkáját, mind pedig e munka eredményét. A Nemzeti Színház megmentett iratainak ez az egyetlen kiragadott komplexusa bizonyára nem érdektelen kortörténeti adalék a magyar színészet szociológiájának megíratlan történetéhez. 482