AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Egy társulati könyvtár sorsa a XX. század elején

könyvtárat, és évi költségvetésében meglehetősen jelentős összeget biztosított könyvvásárlásra és a könyvtár fenntartására. Például, 1904-ben mintegy 500 koronát könyvvételre és 50 koronát a „szolgáknak" juttatott, feltehetően a Kamara altisztjeinek, akik a könyvek körüli egyszerűbb teendőket végezték.

5 A választmány 1904-ben fogadta el a könyvtár szabályzatát. Ennek közlése már csak azért sem lehet érdektelen, mivel valószínűleg Szabó Ervin írta, ugyanis a könyvtárat még ekkor is ő kezelte.

6 „A Társadalomtudományi Társaság Pulszky Ágost könyvtárának szabályzata: 1. A Társadalomtudományi Társaság könyvtára nyilvános könyvtár, azonban elsősorban tagjainak áll rendelkezésükre. 2. A könyvtárt a választmány által választott könyvtáros vezeti. Ezen minőségben teendő: a) könyvbeszerzés, b) a könyvtár kezelése. 3. A könyvtáros mellett a választmány kebléből választott háromtagú könyvtári bizottság működik, amely negyedévenként ülést tart. Ez üléseken a könyvtáros jelentést tesz. a) a megelőző évnegyedi gyarapodásról, b) a vételekre és egyéb szükségletekre fordított összegekről, c) a felmerült óhajokról és kívánalmakról, különösen nagyobb beszerzésekre vonatkozólag. 4. A könyvtárt annak helyiségeiben bárki, kikölcsönzés útján azonban csak a Társaság tagjai használhatják, akik a lakásra, illetve vidékre küldés esetleges költséeit maguk viselik. 5. A kikölcsönzés rendes határideje 30 nap. Ha a kikölcsönzött könyvet közben más tag kívánta az a 30 nap elteltével okvetlen beszolgáltatandó. 30 napon túl a könyv más tag kívánatára bármikor bekövetelhető. 6. Ismételt reklamáció esetén a reklamációk költségét a mulasztást elkövető tag megtéríteni tartozik. 7. Ha ismételt reklamáció sem vezet eredményre, három hó elteltével az illető még egy utolsó felhívást kap, s ha ennek egy hét leforgása alatt nem tesz eleget a kikölcsönzött mű a mulasztást elkövetett tag költségén újból beszereztetik." A szabályzatban említett, a könyvtár mellett működő első bizottság tagjai: Jászi Oszkár, Petrovics Elek és Wildner Ödön voltak. 1907-ben került sor arra, hogy a Társaság a Károly körút 14. második emeletén bérelt helyiségeket és itt a könyvtár is alkalmas elhelyezésre talált: kényelmes olvasóterem állt a tagok és a külső érdeklődők rendelkezésére. Közben a Társaság kebelén belül alakult egy társadalomtudományi olvasókör,

7 amelynek tagjai is rendszeresen látogatták az olvasótermet és igénybe vették a könyvtár egyéb szolgáltatásait. Rajtuk kívül a Galilei-kör tagjai szintén látogatták az olvasótermet, a könyvtár jelentős hírlap- és folyóiratállományát, valamint könyveit tanulmányozták,

8 ugyanis a Galilei-kör részére a Társadalomtudományi Társaság átengedte helyiségeit gyűlések megrendezésére

9

. A Társaság által szervezett Társadalomtudományok Szabadiskolája éveken át esti tanfolyamokat rendezett, amelyeket munkások is látogattak. Nyilvánvaló, hogy közülök sokan olvasói lettek a könyvtárnak. így, ha közvetve is, de a munkásosztály művelődését szolgálhatta a szóban forgó gyűjtemény. Időközben ismét több hagyaték gyarapította az állományt, ezek közül különösen kiemelkedik Harkányi Endre történelmi és szociológiai művekben gazdag gyűjteménye. Ez olyan jelentős volt, hogy ezután a könyvtár elnevezése Harkányi és Pulszky könyvtár lett.

10 1910-ben választottak új könyvtárost Dienes Valéria személyében. Később 436