AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Egy társulati könyvtár sorsa a XX. század elején

a Társadalomtudományi Társaság a könyvtárral együtt egy még megfelelőbb helyiségbe: az Anker-köz 2. II. emelet 3. számba költözött és ott is maradt egészen a Társaság feloszlatásáig. Az évek folyamán a könyvtár fejlesztésére szánt összeg is növekedett, pl. 1913-ban 1000 korona volt már az előirányzat. A Társadalomtudományi Társaság rendeszeresen foglalkozott közgyűlésein a könyvtár problémáival. 1913-ban dr. Hebelt Károly azt a figyelemre méltó indítványt terjesztette elő, hogy szervezzenek egy társadalomtudományi vándorkönyvtárat a vidéki érdeklődők számára. A közgyűlés az indítványt pártolólag terjesztette a választmány elé. Sajnos, megvalósításáról nincs adat. 1913-ban választották meg Kőhalmi Bélát helyettes könyvtárossá és Szabó Ervint ismételten a Társaság alelnökévé.

11 Az 1914-ben meginduló háborús évek után még kevesebb adat maradt fenn a könyvtár működéséről. Nyilván a könyvtár igénybevétele is csökkent, mivel a társulati tagok jelentős része bevonult katonai szolgálatra. Viszont a Galilei-kör tagjai közül továbbra is sokan jártak az Anker-közi olvasóterembe. 1915-ben oly módon gyarapodott a könyvtár állománya, hogy a Társaság egyik buzgó tagja, dr. Herzog Ede a harctéren kapott sebesülése következtében meghalt, hátrahagyott végrendeletében társadalomtudományi művekben gazdag könyvtárát a Társadalomtudományi Társaság könyvtárára testálta.

12 A könyvtár további működéséről nincs feljegyzett adat, feltételezhető, hogy 1919 márciusáig vagy esetleg az év közepéig működött. A Tanácsköztársaság bukása után a Társadalomtudományi Társaság és a Galilei-kör megszűnt tevékenykedni, bár tényleges feloszlatásukra csak később került sor. Az Anker-közi helyiséget és a könyvtár szekrényeit lepecsételték, majd a Menekült Munkások Központi Nyilvantartosaga elnevezésű szerv foglalta el az olvasótermet és a többi szobákat. Ezután kezdődött el a Társadalomtudományi Társaság gyűjteményének utóélete, amely kapcsolódik az Országos Széchényi Könyvtár történetéhez is. Ugyanis már 1920-ban az OSZK egyik tisztviselője, feltehetően Sulica Szilárd, levelet intézett a Társadalomtudományi Társaság helyiségeit elfoglaló szervnek: a Menekült Munkások Központi Nyilvántartóságának az anyag megszerzése tárgyában, a levél tévesen a könyvtárat a Galilei-kör könyvtárának nevezi. Nyilván azért, mert a Galilei-kör használta a Társulat helyiségeit és a tízes évek végén már a Galilei-kör volt a közismertebb. A levélben figyelemre méltó utalások vannak arra, hogy az OSZK különböző szabadkőműves páholyok könyvállományához is hozzájutott.

13 „Méltóságos Uram! A napokban valamelyik lapban oly tartalmú hír jelent meg a Galilei kör könyvtáráról, hogy az gondozatlan, rossz állapotban van, közelebbi érdeklődésünk eredményeképpen azonban megtudtuk, hogy ezen hír teljesen alaptalan, miután a nevezett könyvtár lepecsételve és gondosan őrizve várja sorsának bekövetkezését, hogy vagy a M. N. Múzeum vagy a pozsonyi egyetem gondozása alá kerüljön. Tekintve, hogy a feloszlatott Symbolikus Nagypáholy valamint a Galilei és Hajnal szabadkőműves páholyok könyvanyaga a belügyminiszter úr intézkedése folytán már a M. N. Múzeumban talált ideiglenes elhelyezést. Azon kéréssel van szerencsém Méltóságodhoz fordulni, hogy méltóztassék ezen sorok átadójának szíves felvilágosítást adni arról, hogy a Galilei kör könyvtárának további sorsa és a M. N. Múzeumba való esetleges elhelyezése milyen tényezőktől és körülményektől függ? Előre is megköszönve Méltóságod szíves felvilágosításait fogadja stb. Bpest, 1920. dec. 9-én". 437