AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Egy társulati könyvtár sorsa a XX. század elején

Egy társulati könyvtár sorsa a XX. század elején BATÁRI GYULA Egy társulati könyvtár anyagának tartalmát és jellegét általában az alapítói részéről kitűzött célok szabják meg. A Társadalomtudományi Társaság itt tárgyalt könyvtárát azonban nem csupán a meghatározott célkitűzések befolyásolták, hanem az a körülmény is, hogy alapját egy hagyaték vetette meg, sőt később is több hagyaték gyarapította a gyűjteményt, így kezelőinek szerzeményezése csak kisebb mértékben alakíthatta anyagát. Mivel az első és egyben legjelentősebb hagyatkozó gyűjteménye elsősorban jogi jellegű volt, ez a tény szinte eleve meghatározta a könyvtár alapvető összetételét. Noha a társaság tagjainak jelentős része jogot végzett, érdeklődésük mégis kiterjedt volt, jól tükröződik ez a tény folyóiratukban, a Huszadik Században közzétett számos tárgykört felölelő tanulmányaikból. Arra is rá kell mutatni, hogy noha a könyvtár társulati jellegű volt, adatok tanúsítják: a könyveket, folyóiratokat, hírlapokat nemcsak a tagok vehették igénybe — amit egyébként könyvtári szabályzatukban is lefektettek — amenynyiben bárki igénybe vehette helyben a könyvtár szolgáltatásait. A Társadalomtudományi Társaságot 1901-ben alapították, nem sokkal a Huszadik Század megindulása után, a folyóirat 1919-ig, egészen megszűnéséig, tagilletményként járt minden tagnak. Maga a Társaság a századelő haladó, főleg budapesti értelmiségét tömörítette. A Társadalomtudományi Társaság Andrássy Gyula és csoportja kiválása után még tovább radikalizálódott. A Társaság könyvtárának alapját első elnökének, Pulszky Ágostnak hagyatéka, könyveinek jogi és társadalomtudományi része, mintegy 1500 kötet teremtette meg. A könyvtár alapításról a Társaság 1901 december 16-i ülésén döntöttek.

1 Elhatározták, hogy magát a gyűjteményt is Pulszky Ágostról nevezik el. A könyvanyag eleinte a Kereskedelmi és Iparkamara Szemere utcai helyiségeiben nyert elhelyezést, Szabó Ervinnek a Kamara akkori könyvtárosának a kezelésében. Később a Társaság választmánya azt is elhatározta, hogy a jobb használhatóság kedvéért a könyvtár anyagáról nyomtatott katalógust kell összeállítani.

2 A katalógus 1903-ban készült el. Ennek kiemelkedő érdekessége, hogy Szabó Ervin szerkesztette és rövid bevezetőt is írt hozzá.

3 Erről az összeállításáról maga Szabó Ervin is megemlékezik önéletrajzában, amelyet a Székesfőváros által meghirdetett könyvtárosi állást megpályázó folyamodványához mellékelt.

4 A Társadalomtudományi Társaság igyekezett továbbfejleszteni a hagyatéki 435