AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kozocsa Sándor: Grillparzer Magyarországon (Születésének 175. évfordulójára)

Németh László a maga magyar reflexióit: „mi épp Grillparzer jóakaratát és igazát hangsúlyozzuk, hogy annál feltűnőbb legyen: milyen kevéssé tudhat bennünket, keletieket, egy Lajtán-túli ember, mégha Grillparzer is, megérteni. Gyanította-e ő, hogy ideát s az ő életében legalább három-négy vele egyenrangú költő élt, akiknek »eredetisége« nem is annyira az ősök latinjából, mint abból a keleti humanitásból ered, amelyben a mérték valóban az ember". A Medea-előadásról a Magyar Csillagban beszámolt annak idején Schöpf Un Aladár, a folyóirat színházi rovatának vezetője is. Megállapítása szerint: „Medea tragédiája az idegen sorsa idegenek között . . . Egyedül áll az ellenséges világgal szemben, bűnnel terhelten, a bűn — az Grillparzer gondolata — csak új, nagyobb bűnöket szül, amelyek feltornyosulnak és maguk alá temetik a bűnöst... A Medea nem sors-tragédia, aminek első pillanatra látszik. Ami benne történik, az nem az eleve elrendelt végzetből következik, hanem a jellemek következménye ... A görög tragédiára csak a mítoszból került szörnyű események emlékeztetnek. A cselekvény szorosra van fűzve, kérlelhetetlen logikával, a jelenetek, a helyzetek úgy folynak egymásból, kényszerűen, mint a szillogizmus tagjai, s ami történik az elkerülhetetlen. — Máskép is kell Medeát játszani a színpadon, mint a görög tragédiák hőseit. . . Medea színes, sokrétű jelenség, a skálája nagyon széles, érzelmi élete tele van árnyalatokkal. Peéry Piri (Medea alakítója) is teljesen modern színészi jelenség, nem az egyszerű, nagy vonalak művésze, hanem a részletezésé, a nyugtalan vonalvezetésé. Van néhány nagyon jó jelenete". 1947-ben az Officina kiadásában, Cs. Szabó László szerkesztésében megjelenő Márvány és babér c. versek Itáliáról szóló antológia közölte Grillparzer Gaeta és Capua között c. versét Kálnoky László művészi tolmácsolásában. Szabó Lőrinc Örök barátaink c. műfordítás-gyűjteményének 1948-ban kiadott második részében közölte Grillparzer miniatűr-remekének, Egy bágyadt légyhez (An eine matte Herbstfliege) intézett verse művészi lendületű fordítását. Az 1956ban megjelent Világirodalmi Antológia IV. kötete egy-egy szemelvényt közölt A tenger és a szerelem hullámaiból, valamint a HabsburgiRudolfhói; a pedagógiai rendeltetésű gyűjtemény értékelése szerint Grillparzer „a bécsi udvari színház költője . . . felismeri az abszolutista rendszer túlhaladott, reakciós voltát, de szembefordul minden forradalmi törekvéssel, mert attól fél, hogy az a nemzetiségi kérdés éles felvetéséhez, a Habsburg-birodalom felbomlásához vezetne . . . Mérsékelt reformokkal akarja elejét venni a forradalomnak. Ezt a világnézeti állásfoglalást vetíti bele a görög ókorból és az osztrák történelemből merített drámáiba, melyeknek formáját a klasszikus és romantikus művészi elvek mesteri összeforrasztása határozza meg". Legújabban Mádl Antal foglalkozott Grillparzer Lenau kapcsolatával az 1964-ben megjelent Lenau Jahrbuchh&n, A magyarság minden korszakban élénken reagált a grillparzeri etika és esztétika mondanivalóira, amit mi sem bizonyít hatásosabban, mint az, hogy műveinek nagy része megjelent magyar nyelven, drámáit — mondani lehet — majdnem egy évszázadon át óriási sikerrel mutatták be a hazai színpadokon a legnagyobb magyar művészek tolmácsolásában, és legkiválóbb esztétáink értékelésének kíséretében. 407