AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A pozsonyi héber nyomda

wo hingegen aber auch die in Hungarn gedruckten jüdischer Bücher bei der Einfuhr in die übrigen Erblanden, so wie alle übrige Hungarische Waaren zu behandlen seye werden. Ihr habt daher die Bittverber zur Erhebung vorberührten Privilegii hieher zu verweisen, und wird Euch der von dem Presburger Comitat in Sachen erstattete Bericht hiemit wieder zurückgesendet, Wien den 14. July 785. Joseph m. p. Karl Gr. v. Palfy m. p. Jos. Jablonczy m. p." A nyomdaalapítási engedély tehát megvolt, de a kérvényezők sem ekkor, sem később nem éltek jogaikkal. A belső okok között fontos szerepet kell tulajdonítani a kérvény 4. illetve 5. pontjának, amely mellékesen bár, de mégis határozottan külkereskedelmi terveket fed. Erre utal a közölt kiegészítő leirat is, amely minden bizonnyal a nyomdával esetleg kapcsolatba hozható külkereskedelmi jellegű visszaéléseket kívánja megakadályozni. A kérvényezőket tehát a vállalkozás kisebb befektetést és nagyobb hasznot hajtó részétől eltiltották. A külső okok között — bár az uralkodó a verseny híve volt — fontosnak látszik, hogy egyes nagynyomdák vetélytársat szimatoltak. A héber típusokkal rendelkező műhelyek közül Trattnerék ekkor még nem gondoltak a héber könyvben rejlő lehetőségekre. A bécsi Schmied viszont már készült a zsidó hagyományos irodalom egyik alapkódexének, a Misnának teljes és kommentárokkal kísért kiadására, amely 1793-ban jelent meg.

11 Pozsonyban a helyi viszonyok között Anton Patzko, aki Trattneréknél szerezte be betűszükségletét,

12 érdeklődni kezdett a héber kiadványok bérmunkái iránt. 1789-ben és 1790-ben két kis héber—német nyomtatványnyal jelentkezik.

13 Egy héber típusa volt „Garamond-Hebräisch", ahogy azt az 1777-ben megjelent betűmintakönyvében jelzi.

14 Időközben a héber típusok magában Pozsonyban is beszerezhetők lettek. A.Zocher betűöntő, aki Altdorf ból hozta magával matricáit, az 1795-ben megjelent mintakönyvében „Cicero" és „Garamond" héber típusokat hirdet.

15 A budai Egyetemi Nyomda pedig ebben az évben vásárolta meg a bécsi Novakovüs-cég keleti és cirill nyomtatásra vonatkozó privilégiumát és eszközeit, 45 000 forintért. Ebben a privilégiumban mint mellékes tétel szerepelt a héber tankönyvek nyomásának kérdése.

16 Amikor 1807—1814 között N. Rosenthal a Trattner-céggel közösen — éppen Schmied visszaszorítása érdekében — engedélyt kért egy pesti héber nyomda felállítására, a Kancellária a Novakovüs-féle szabadalomra való hivatkozással utalta a dolgot az Egyetemi Nyomdához. Az így létrejött hármas szövetség, majd 1820 után Trattner kiválásával az Egyetemi Nyomda mint hivatalos fórum és a tevékeny Rosenthal lehetetlenné tették Schmied magyarországi terjeszkedését.

17 De nem sokáig. 1832-ben Schmied megszerezte az illetékesek hozzájárulását és megvásárolta a pozsonyi Schniskes-cég műhelyét, ahol még ebben az évben Bécsből hozott héber típusaival megkezdte a héber könyvek nyomtatását.

18 Az Egyetemi Nyomda nem törődött a pozsonyi vetélytárssal, Rosenthal pedig beteg volt, így ellenakcióra nem került sor. A Schmied-műhely 1833-ban, Rosenthal halálának évében, jelentkezett első héber kiadványával. Ez a mindig biztos sikerű Haggada volt. A következő években, néhány kisebb jelentőségű könyvecske kinyomtatása után, Schmied megkezdte Rabbi Álfászi ^a/ww^-kompendiumának és kommentárjainak gyűjteményes kiadását. A terjedelmes munka 1836—1840 között több változatban, kötetenként újrafogalmazott címlappal

19 látott napvilágot. Bizonyítva a Schmied-cég határozott kiadói programját, melynek célja a közép-európai héber könyvkiadás monopóliumának megszerzése volt. Erre mutat, hogy az 1830— 1833-ban Bécsben kiadott Talmud után, az irodalmi összefüggéseket követve, Pozsonyban R. Alfászi művével hívta fel a figyelmet műhelyére. Ezzel párhuzamosan 1838-ban külön •Zo* 387