AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Fallenbüchl Zoltán: Hungarika térképek a bécsi közgyűjteményekben

az 1770-es és 1780-as években, de később is, ismételten nagy hadgyakorlatok színhelye volt, mely alkalomból számos igen pontos topográfiai térkép készült róla: ezek mind gazdaságilag, mind településtörténetileg érdekesek. A Familienfideicommiss, a volt uralkodóház magángyűjteménye állományában sok olyan szintén kéziratos térkép van, mely nemcsak tartalmánál, de szép kiállításánál fogva is jelentős, művészeti szempontból is becses. A történész számára sokat mondanak az olyan lapok, mint a Hóra—Kloska-í'éle parasztfelkelés eseményeit bemutató kéziratos térképlap, vagy a Zrínyi Miklós haditetteit térképileg először regisztráló Glavach István varasdi jezsuita által készített Horvátország-térkép, mely a szomszédos magyar területekre is kiterjeszkedik. Ez a XVIII. századi másolatban fennmaradt térkép alighanem az első az egykori Magyarországon készült történelmi, sőt tematikus térkép. Se szeri, se száma az 1788/90. évi török hadjárat fázisait bemutató hadtörténeti térképeknek. Nagyon jelentős Saator Dániel Béga-szabályozási térképe, mely zsiliprendszerének egész műszaki dokumentációját is tartalmazza. Nagyon értékes a rézmetszetben 1769ben megjelent ún. Lascy-féle Magyarország-térkép óriási méretű kéziratos alaptérképe. Ugyancsak becses Mikovinyi Sámuel és társa, Kovács János részletes Magyarország-térképe, valamint a nagy térképész Körmend és Nagykanizsa környékét bemutató félkész vázlata. Kitűnő forrás a földrengéssújtotta Komárom 1763-ból való térképe és látképe, mely a károsodásokat igen szemléltetően tünteti fel, s ezért nemcsak a történész, de a geofizikus részéről is érdeklődésre tarthat számot. A három nagy fond közül vitán felül legértékesebb a Familienfideicommiss térképgyűjteménye. Katalógusának nehézkessége és a komplikált jelzetrendszer miatt nehezen kezelhető. Míg az előbbi gyűjteményegységek főleg kéziratos térképekben nagyon gazdagok, s Stammsammlung anyagában a rézmetszetes és sokszorosított térképek dominálnak. Ezek átvizsgálása azzal a tanulsággal járt, hogy az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának, Magyarország legnagyobb és legteljesebb térképgyűjteményének még a rézmetszetes, kőmetszésű vagy nyomtatott, térképek terén is nagyok a hiányai. Nemcsak a Bécsben vagy másutt külföldön megjelent, magyar területeket ábrázoló térképekből hiányzik sok, de néha még a Pesten megjelent fontos lapok is hiányoznak, így pl. Blaschnek Sámuel 1838-as pesti árvíz-térképe, mely épületekig részletezve feltünteti a károsodás mértékét. A Stammsammlungban is van sok kéziratos térkép, mint pl. De la Croix Paitis 1714. évi Szegedje, vagy a híres magyar vízépítő, Kiss József 1810-ből való oroszvári dunaszabályozási tervezete. A rézmetszetes Magyarország-térképek közül különösen érdekes Lázár diák térképének egy 1559. évi római utókiadása, mely variáns volta miatt is figyelemreméltó, valamintHenricpetri 1577-ből való Dunántúl-térképe. Érdemleges térképanyag van még a Nationalbibliothek Kézirattárban is. Ezek közül különös említést érdemel a Johann Christoph Müller által készített a Habsburg és a török birodalmat elválasztó határ térképe, mely 42 lapon a karlócai békeszerződés által megállapított határvonal részletes topográfiáját mutatja be, igen szép, színes kiállításban. Nagyon jelentős az Abriss der Vesstung Groszwardein in Sybenbürgen . . . 1660 körül készült látképszerű félfelülnézet Nagyvárad váráról, melyen a székesegyház előtt jól látható a Szent László lovasszobor, a középkori magyar képzőművészet egyik legjelentősebb, sajnos éppen ekkor elpusztult s csak leírásokból ismert alkotása. E rajznak így művészettörténeti jelentősége is van. 326