AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Fallenbüchl Zoltán: Hungarika térképek a bécsi közgyűjteményekben

Érdekes és szép kiállítású Martin Stier császári hadmérnök, Magyarország egyik legjelentősebb XVII. századi kartográfusának várlátkép és váralaprajz-albuma, mely topográfiai térképeket is foglal magában. A Hofkammerarchiv térképanyaga jórészt az iratok közül kiemelt térképekből került ki, szakcsoportok szerint rendezett és beszámozott, gépírásos cédulakatalógusa van. A térképek igen nagy része, körülbelül a fele magyar vonatkozású. Ezek zöme a történelmi magyar államterületre vonatkozik. Kiviláglik belőlük, hogy az egykori Habsburg-impérium jövedelmeinek nagy része származott a magyarországi és erdélyi bányákból, s ezek kiaknázása hazánk függőségének következtében a központi udvari kamara, a Hofkammer jövedelmeit gyarapította, míg Magyarország maga szegény maradt. Kitűnik továbbá az is, hogy hazánknak Pozsonyban, az udvari kamara alá rendelt magyar kamara székhelyén kitűnő térképész- és térképmásoló gárdája működött, olyan térképészek is, kikntk nevét eddig a magyar térképírás története alig, vagy egyáltalán nem ismerte. A Hofkammerarchiv áttekintő térképeinek csoportjában olyan neves, hazánkban működő külföldi mérnökök műveivel találkozunk, mint Delivé Kristóféi, s olyan reprezentatív magyar térképészekéivel, mint Mikovinyi Sámuel. Sajnos, ez utóbbi műveinek egyrésze hiányzik, csak a katalógus szerint van meg. A posta- és úttérképek közül különösen jeles Eaffelsperger (Mafhegyi) Ferenc hazánkfiának 1822-ből való Magyarország posta járati térképe az úttávolságok feltüntetésével, továbbá Kiss József és Gábor nagyhírű kultúrmérnökeinknek Kulpa-csatorna tervezete 1795-ből, Mikovinyi Karkócz-i úttérképe 1737-ből, valamint Gnamb Antal kamarai mérnök Fiume és környékének úttervezete a XVIII. század végéről. A harmincadállomások térképei sok becses adatot szolgáltatnak a kereskedelemügy története számára. Különösen jelentős a magyar—stájer határ harmicadhivatal-hálózatának térképe. A víziutak térképei közül nem egy ma is figyelmet érdemel a vízgazdálkodás és vízszabályozás szempontjából. A Duna, Tisza, Körös és Maros folyók szépszámú térképpel vannak képviselve, mindazonáltal az anyag nagyrésze bánáti vonatkozású. Jelentősek a hazánkban működő híres belga vízimérnök, Maximiien Fremaut Száva- és Kulpa-szabályozási tervei is, melyeket a magyar kamara megbízásából készített. Külön említést érdemelnek a szolnoki hídra vonatkozó 1730-ból és 1798ból való tervek. A mező- és erdőgazdaság szakemberei számára különösen érdekes lehet a budakeszi erdő és a pilisszántói határ 1777. évből való térképe. Mindkettő esztétikailag is igen szép kivitelű, a híres Kneidinger András kamarai mérnök munkája. A bácsi kamarai uradalom atlasza mind mezőgazdasági, mind történeti—statisztikai szempontból jelentős. Gazdaságtörténeti jelentősége van a katalogizálók által fel nem ismert és széttagolt, de egységes szempontok szerint készült térképsorozatnak, mely a magyar kamarai uradalmi birtokokat ábrázolja a XVIII. század végén. Bányászattörténeti kutatóink szempontjából érdeklődésre tarthat számot az az 1764-ből való atlasz-kötet, mely a selmeci, körmöci és egyéb, körzetükbe tartozó bányaüzemek és bányagépek tervrajzát illetve géprajzát tartalmazza. A város- és községtérképek közül nagyon becses Buda és Szolnok 1742-ből való térképe, mindkettő Mikovinyi Sámuel műve. Ugyancsak említésre méltó Mikovinyi 1747. évi Almás és Szőny közötti mocsarak lecsapolására készített 327