AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Fallenbüchl Zoltán: Hungarika térképek a bécsi közgyűjteményekben

Hungarika térképek a bécsi közgyűjteményekben FALLEN BÜCHL ZOLTÁN Évszázadokon keresztül Magyarország politikai, gazdasági és kulturális élete annak a birodalomnak a keretei közt zajlott le, melynek Bécs volt a székvárosa, s ahol a legfelsőbb fórumokat képező hivatalok is székeltek. Ez magyarázza, hogy a bécsi közgyűjtemények mért olyan hallatlanul gazdagok nemcsak irat- és könyvanyagban, de régi magyarvonatkozású térképekben is. Jelen sorok írójának az 1966. év utolsó negyedében alkalma volt a bécsi közgyűjtemények magyar vonatkozású térképanyagának tüzetes átvizsgálására. Valamennyi bécsi térképtár közül terjedelemre legnagyobb és világviszonylatban is egyik legértékesebb gyűjtemény az Österreichische Nationalbibliothek Kartensammlung-ja. Ez a gyűjtemény igen régi, tulajdonképpen több különböző állagból tevődik össze. Legjelentősebb ezek közül az Albertina, a Familienfideicommis és a Stammsammlung anyaga. Az utóbbi magába olvasztja a kisebb gyűjteményeket és egyes szerzeményeket, kötelespéldánnyal és vásárlással gyarapszik. A két előbbi nagy gyűjtemény anyaga olyan óriási és jellegük is olyan, hogy belátható időn belül egybeolvasztásra nem kerülhet sor. Az Albertina anyaga különösen történetileg jelentős dokumentumokban gazdag. Technikai szempontból is figyelemre méltóak az Albert szász-tescheni herceg magyarországi helytartó magyaróvári és bellyei uradalmainak részlettérképei: ezek kivált vízrajzi és mezőgazdasági érdekűek. Térképtörténetileg igen jelentősek J. C. Weiss (1735) és Valmagini (1773) Erdély-térképei. Nagyon jelentős Magyarország és az ausztriai ház többi országainak térképe 1797-ből, az összes asztronómiailag-trigonometriailag addig meghatározott pontok jegyzékével. Még fontosabb Mikovinyi Sámuel, a XVIII. század egyik legkiválóbb magyar térképészének félbeszakadt magyar megyetérkép-sorozata: ez munkamódszerébe is bepillantást enged. A mai magyar kerttervezők valószínűleg jól tudják használni régi parkjaink rekonstrukciójánál Cseklész, Sassin és Eszterháza (ma Fertőd) XVIII. század végi parkjainak térképeit. A helytörténet számára igen érdekes Miskolc város 1854-ből való albumszerű szép kivitelű térképe négy lapnyi leírással. A magyar kartográfiatörténet számára jelentős Plessing felmérési igazgató Mappa cartographies. . . Banatus Temesiensis című 1773 táján készült igen részletes kivitelű térképe. A gyűjtemény bővelkedik a török elleni felszabadító háborúk hadtörténeti vázlataiban és helyszínrajzaiban is. Számos térkép található a gyűjteményben Pest környékéről is, kivált a város déli határáról: ez a terület 325