AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: A „Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái

köteteiben és az azóta megjelent szakirodalomban szereplő, de ma már megszűnt gyűjtemények sorsáról is. 10. A fontosabb bibliográfiák konkordanciája. Az elmúlt évtizedek szakirodalma sokszor csak sorszám szerint idézte a bibliográfiákban publikált nyomtatványokat, így szükségesnek látszott az RMK, Sztripszky és Dézsi kiegészítései, ill. Bianu—Hodos-féle régi román bibliográfia sorszámait összevetni az RMNyével. Az RMNy-kötet felépítése a következő. Elöl rövid történelmi bevezetés áll, amely áttekintést nyújt az RMK megjelenésétől az RMNy elkészültéig terjedő időszaknak a régi magyarországi nyomtatványok feltárására irányuló erőfeszítéseiről. Ezt a kötet használatához készült útmutató követi magyar, latin és angol nyelven. A RMNy törzsét az ismert és elfogadott 882 nyomtatvány leírása képezi, amelyhez függelékként (Appendix) a kizárt nyomtatványok ismertetése csatlakozik. A kötetet a címlapok reprodukcióit tartalmazó táblák után a fentiekben felsorolt, sokrétű és terjedelmes mutatók zárják. Ezt a beosztást és a fent ismertetett feltárási módszereket kívánjuk megtartani a továbbiakban is. A XVII. század hozzávetőlegesen 5000 tételét három arányos részre osztva a következő kötetek — a könyvnyomtatás mennyiségi növekedésével fordított arányban — mind kisebb időszakot ölelnek majd fel: 1601-1650, 1651-1680, 1681-1700. A Régi Magyarországi Nyomtatványok c. kiadványsorozat a retrospektív magyar nemzeti bibliográfia és az egyes tudományágak hazai történetének nyomtatott forrásanyagát ismertető mű szerepét egyaránt hivatott betölteni. így várható felhasználása mind itthon, mind külföldön igen széles körűnek Ígérkezik. Az első korszak (1473—1600) anyagát tartalmazó kötet összeállítói {Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla, Käfer István és Keíecsényi Ákos) arra törekedtek, hogy a kiadvány a várható igényt minél teljesebben tudja kielégíteni. Ennek azonban az a kutatási terület nagysága és természete miatt határai voltak. Elég csak arra gondolni, hogy a kézirat lezárására és a hasábkorrektúra átnézése között eltelt mintegy másfél esztendő során három tételt törölni voltunk kénytelenek, mert azok utólag megállapíthatóan téves feltételezésen alapultak, ugyanakkor 16 új, korábban nem ismert nyomtatványt kellett felvenni, amelyekből ebben a viszonylag rövid időszakban példány, ill. új adat került elő. Az RMNy munkálatai során igyekeztünk az 1601 előtt Magyarországon készült nyomtatványokra vonatkozó ismereteket összegezni és azokat saját kutatásainkkal továbbfejleszteni. Nem ritkán azonban a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem bizonyultak elégségesnek egy-egy nyitva maradt kérdés megoldásához. Számos esetben pedig nem is látszott feladatunknak a munkánkhoz szorosan nem tartozó minden részlet tisztázása. Remélhető és kívánatos, hogy — amint ez egy-egy új bibliográfia megjelenésekor történni szokott — az RMNy publikálása is további kiegészítéseket és igazításokat „provokáljon ki", hiszen ezek mind a magyar tudományosság hasznára válnának. A tervek szerint az ilyen pótlásokat — az RMNy konstrukciójának megfelelő formában — a nagy múltú Magyar Könyvszemle (amelynek tipográfiája azonos az RMNy-nyel) folyamatosan publikálná a „Magyar Könyvesház" elnevezésű, ugyancsak komoly tradíciókkal rendelkező rovatában. 21* 323