AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: A „Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái

zása közel egy évszázad múltával szükségszerűen elavulttá vált. Ezért a pótlások megjelentetése helyett új, a modern igényeket kielégítő kiadás látszott szükségesnek. Szabó Károly eredetileg csak a magyar nyelvű nyomtatványok feltárásával foglalkozott. E műve nem is viselte az „első kötet" megjelölést, amint a,Eégi Magyar Könyvtár címet is csak a magyar nyelvű kiadványok összefoglalásához szánta. Munkájának nagy sikere bíztatta őt a további kategóriák feltárására. Megtartva a címet a hazai idegen nyelvű nyomtatványokról készített bibliográfiáját az RMK második köteteként jelentette meg. A két kötet két kategóriája tehát utólag, szinte véletlenül és nem előzetes elvi megfontolás alapján alakult ki. Nem is bizonyult szerencsésnek, hiszen a részben, vagy egészben magyar nyelven készült kiadványok túlnyomó többségét ugyancsak Magyarországon nyomtatták. Ez számos esetben bizonytalansághoz, ill. átfedéshez vezetett. Ezért az új kiadás munkálatai során valamennyi hazai nyomtatványt nyelvre való tekintet nélkül együtt kezeltük. A külföldön magyar nyelven megjelent művek elvileg külön kategóriát képeztek volna, azonban az ilyen munkák száma olyan kicsi, hogy belőlük önálló csoport a gyakorlatban nem látszott szükségesnek. Szabó Károly területi megfogalmazásából indokoltnak tűnt Horvát- és Szlavonország kizárása. így több általa feldolgozott nyomdahely (pl. Zeng, Zágráb, Várasd) a továbbiakban figyelmen kívül maradt. Az új kiadvány címe — a fentieknek megfelelően — a Régi Magyarországi Nyomtatvány oh (RMNy) lett. A retrospektív nemzeti bibliográfiák anyagukat különféle beosztásban tárhatják fel. Ezt lehet kronologikusan, vagy a szerzők betűrendjébe osztva csoportosítani, de nem ritka, különösen a modern anyagnak szakcsoportok szerinti publikálása sem. Az RMK évrendbe rakva ismertette a régi nyomtatványokat, amihez a kötetek használói az évtizedek során hozzá is szoktak. Ez a beosztás a kutatóknak, akik egy-egy tudományág hazai történetével foglalkoznak, könnyű áttekintést nyújtott az egy időben vagy korban egymáshoz közel megjelent kiadványokról, így nem ritkán érdekes összefüggések és hatások voltak felismerhetők. Az időrendi beosztás csak viszonylag kis mennyiségű tételek esetén nyújt megfelelő eligazítást. Sajnos a hazai nyomdászat máig fennmaradt termése a XV.—XVII. századból nem olyan gazdag, hogy ezen a rendszeren szükség lett volna változtatni. Az éven belüli besorolás, vagyis a város, majd a szerző betűrendeje az RMK-nál ugyancsak bevált, így az RMNy ezt is megtartotta. Ha a nyomdatermék megjelenési évét nem lehetett biztosan megállapítani, akkor vagy „er." (circa) megjelölés került a legvalószínűbb év elé, vagy a megjelenés legkorább és legkésőbb lehetséges éve szerepel. Ez utóbbi esetben a nyomtatványt a megadott időköz közepére soroltuk be. így volt ugyanis elérhető, hogy elméletileg legkisebb legyen az eltérés a besorolás és a nyomtatás esetleg később megállapítható éve között. A korszerűség, valamint a tudományágaknak az RMNy-nyel szemben támasztható reális igényeinek kielégítése érdekében a régi magyarországi nyomtatványok ismertetése Szabó Károly leírásától sok vonatkozásban eltér. így ő a kiadványok címlapját teljes egészükben leírta, ami az RMK terjedelmének mintegy háromnegyed részét igénybe vette. A sokszor feleslegesen bőbeszédű címlapok szövegének megismétlése nem látszott elkerülhetetlenül szükségesnek. Ehelyett az RMNy-ben a modern könyvek címfelvételi szabályzatában alkalmazott elvek alapján készült a nyomtatványok címleírása, amely a legjellemzőbb adatokat 317