AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: A „Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái

tartalmazza: a szerző neve; a cím; a fordító, közreműködő; a nyomtatás helye; a nyomtatás éve; a nyomdász vagy nyomda megnevezése; a terjedelem; a formátum. Tekintettel az ismertetésre kerülő nyomtatványok régiségére a fentiekhez néhány további kiegészítés járult. így a terjedelem leírása az ívbeosztás képletét, az ún. kollációt is tartalmazza. A könyvdíszek (térkép, illusztráció, nyomdászjelvény, címer, záródísz, iniciálé stb.) és a hangjegyek is feltüntetést nyertek rövidítés formájában a címleírás után. A címlap szövegének teljes leírása lényegében két funkciót töltött be az RMK-ban: egyrészt rögzítette a mű leglényegesebb adatait, másrészt korlátozott lehetőséget nyújtott az azonosításhoz egy példánnyal történő összevetés esetében. Az első feladatát a fentiekben ismertetett címleírás összehasonlíthatatlanul kisebb terjedelemben és sokkal pontosabban látja el. Az azonosításhoz viszont az RMNyben az összes ismert címlap, ill. ennek hiányában egy fennmaradt lap reprodukciója szolgál. A bibliográfiai leírás módját az évszázadok folyamán egyre finomították (sorvégződés jelölése, betűtípusok megkülönböztetése stb.), de ez ugyanakkor a sajtóhibák révén újabb hibaforrást is jelentett, nem beszélve a sok vesződségről, amelyet az ilyen részletező leírás mind a szerzőnek, mind a nyomdásznak okozott. Ennek ellenére a legigényesebb leírás sem tudja visszaadni a betűhűen és sorszerint szedett utánnyomat és az eredeti közötti különbséget. A bibliográfusok munkájukhoz az utóbbi évtizedek által létrehozott technikai eszközökből általában csak az írógépet, valamint az eredetiben hozzá nem férhető művek esetében a fényképezőgépet vették igénybe. A korszerű nyomdászat azonban a címlapok reprodukálására rendkívül széles skálájú lehetőséget nyújt, amelyek segítségével az azonosítás teljesen biztosan történhet. Ezek a megfontolások vezettek oda, hogy az RMNy-kötet végén az ismertetett művek címlapjának reprodukciói külön táblákon kapjanak helyet. A költségek és a terjedelem ésszerű határok között tartása érdekében egy-egy kép mérete kb. 6% X 4% cm. Ez lehetővé teszi laponként 9 reprodukció elhelyezését, amelyek a kicsinyítés ellenére teljesen biztos alapot nyújtanak a szabadszemmel történő azonosításhoz. A szakirodalom a múltban számos olyan régi magyarországi nyomtatványról is hírt adott, amelyből ma egyetlen példány sem ismeretes. E híradásokat minden esetben a legnagyobb gondossággal kellett mérlegelni, hogy valóban létezett-e ilyen kiadvány, vagy sem. Ha a forrás részletes leírást adott egy ma ismeretlen műről, vagy a közlés olyan korabeli adaton alapult, amelynek szavahihetőségét nincs ok kétségbe vonni, úgy a régi nyomtatvány leírásakor ezekre támaszkodtunk. Azonban azokra a tételekre, amelyeknél az eredeti kiadványt nem láttuk, külön jel hívja fel a figyelmet. Azoknak a műveknek az adatait, amelyeknek megjelenése a szakirodalom alapján nem bizonyított ugyan, de több-kevesebb indoklással feltételezhető, tipográfiailag megkülönböztettük, és a feltételezés körülményére a szöveges részben külön utalás történt. Az RMNy első kötete az 1473—1600 korszakot öleli fel és 882 tételt tartalmaz. Ebből 690 nyomtatvány példány alapján került ismertetésre, 113 pedig csak a szakirodalom közlése nyomán, míg 79 tétel a „feltételezhető" kategóriába tartozik. Az RMK, valamint az azóta eltelt évtizedek szakirodalma azonban számos olyan adatot is közölt, amelyről gondos vizsgálat után kiderült, hogy tévesek. Az ezek alapján feltételezett nyomtatvány legfontosabb ismertetőit az RMNy a hibás adatnak megfelelő helyen közli, és utal a kötetnek arra a részére, ahol 318