AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: A „Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái

A „Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái BORSA GEDEON Szabó Károly 1879-ben jelentette meg Régi Magyar Könyvtár (RMK) címmel az 1712 előtt részben vagy egészben magyar nyelven készült nyomtatványok bibliográfiáját. 1885-ben látott napvilágot e vállalkozásának második kötete, amely a hazai nem magyar nyelvű könyveket tartalmazta. 1890-ben bekövetkezett halála megakadályozta őt abban, hogy befejezze nagy munkájának harmadik részét, amely a hazai szerzőknek külföldön idegen nyelven megjelent műveit tartalmazta. Szabó Károly Régi Magyar Könyvtára, felkeltette az abban feldolgozott kategóriájú kiadványok iránt az érdeklődést, és az elkövetkező évtizedekben száz meg száz műről jelent meg kiegészítő leírás. Ezek összefoglalására több kísérlet is történt, de csak Sztripszky Hiador Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár c. munkájának I—II. kötetéhez c. kiadványa látott napvilágot 1912-ben Budapesten sokszorosított formában. (Újranyomtatva: Bp. 1967.) A magyar tudományosság egyre inkább sürgette a pótlások összefoglalását, ill, egy új kiadás megjelentetését.

1 A munkálatok az anyaggyűjtéssel előbb spontán, majd a negyvenes évek végétől tervszerűen folytak az Országos Széchényi Könyvtárban. Ezzel párhuzamosan több terv is készült az új kiadvány szerkesztési szempontjairól, amelyek azonban végleges formában csak jóval később kristályosodtak ki. A munka a hatvanas évek elejétől a Magyar Tudományos Akadémia hathatós támogatásával önálló tervfeladattá vált a könyvtárban.

2 Az már kezdettől fogva világos volt, hogy a régi magyar vonatkozású nyomtatványok közül csak a két első kategória ( a magyar nyelvűek és a magyarországiak) feltárására lehet vállalkozni, amint ezt már Sztripszky is tette, mert a külföldön idegen nyelven megjelentek publikálása, részben a kategóriák bizonytalansága (pl. a hazai szerző fogalma), részben az anyag áttekinthetetlenül nagy volta miatt, reálisan egyelőre még nem tervezhető. Szabó Károly művéhez — mint minden értékes bibliográfiához — az idők folyamán egyre több kiegészítést és javítást publikáltak. Közgyűjteményeink kezelői és a nagyobb magánkönyvtárak tulajdonosai egymás után jelentették meg újabb és újabb adalékaikat. E több évtizedes, mondhatni spontán kiegészítés után a szervezett munka során az ötvenes években a hazai gyűjteményeket néztük át, majd később a külföldi, elsősorban a szomszéd országok könyvtárait.

3 A kiegészítések, valamint az új tételek száma így az idők folyamán az RMK-hoz viszonyítva már 50—100 százalékot tett ki.

4 Szabó Károlynak a maga idején korszerű feldolgo316