AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

jelentős arányokat öltöttek. A Nyomtatványtárból 1920 és 1944 között a következő kikölcsönzések történtek: Év Olvasó (ill. térítvény) Kikölcsönzött kötet v. mű Év Olvasó (ill. térítvény) Kikölcsönzött kötet v. mű 1920 2806 olvasó 3 837 1933 7380 térítvény 11456 1921 4013 olvasó 6 074 1934 7176 olvasó 11 942 1922 4000 olvasó 6 137 1935 3034 olvasó 7 303 1923 4871 olvasó 7 399 1936 2430 olvasó 5 984 1924 6470 olvasó 9 096 1937 1695 olvasó 4 760 1925 4159 olvasó 6 410 1938 2178 olvasó 4 825 1926 5549 olvasó 9 339 1939 1634 olvasó 3 717 1927 3158 térítvény 4 877 1940 1721 olvasó 3 590 1928 3416 térítvény 5 194 1941 2583 olvasó 6 228 1929 5468 térítvény 8 917 1942 3146 olvasó 7 557 1930 6488 eset 9 555 1943 3496 olvasó 8 196 1931 7534 térítvény 11 188 1944 1590 olvasó 3 805

18 1932 7732 térítvény 13 624 Az adatok tanúsága szerint 1920-tól 1933-ig szinte állandóan növekedett a kikölcsönzött kötetek (művek) száma. 1926-ra már 2,5-szeresére, s 1933-ra pedig már 3,5-szeresére növekedett a forgalom. Ez az összforgalomnak kb. 15—20%-át tette ki. Bár ez a tendencia örvendetes volt a könyvtár forgalma szempontjából, a könyvtár vezetőségét azonban joggal egyre nagyobb aggodalommal töltötte el a muzeális jellegű könyvanyag ilyen mérvű kikölcsönzése. Különösen, hogy az egyébként szintén rendkívül értékes könyvanyag mellett a kézirattár, s más fontos gyűjtemény részekből is jelentősmennyiségű anyag fordult meg házon kívül. A könyvtár vezetősége különböző szigorító intézkedésekkel próbálta a kölcsönzéseket korlátozni. Ezzel magyarázható, hogy a Nyomtatványtárból 1933ban 11 456 kötetet kölcsönöztek ki az előző évi 13 624 kötethez képest. Az évi jelentés így ad számot erről: „Tehát az előző évi forgalommal szemben 352-vel kevesebb kölcsönző 2168 művel kevesebbet kölcsönzött ki. Amíg tehát az olvasótermi használat növekedett, addig a kölcsönzés mintegy egyhatodával csökkent. Ez utóbbi körülmény azzal magyarázható, hogy a kölcsönzéseket még jobban megszigorítottuk".

19 Mit jelentett ez a megszigorítás? Látogatási jegy kiváltását írták elő és kölcsönzési díjat vezettek be (kötetenként 20 fillért).

20 Nemcsak a könyvtár vezetősége, hanem a felettes hatóságok is gondot fordítottak a kérdés rendezésére. Az 1934. évi VIII. t. c. a „Magyar Nemzeti Múzeumról" hangsúlyozza a könyvtár muzeális jellegét, amely természetesen szükségessé tette a kölcsönzések korlátozását is.

21 Mindezek az intézkedések úgy látszik nem hozták meg a várt eredményeket, 240