AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

bi probléma rendezésére. Egy külön lépcsőház épí­tésével a Sándor utcai ol­dalon az olvasóterem kü­lön bejáratának biztosí­tását tűzték ki célul. 14 Lényegében azonban min­den próbálkozás hiábava­lónak bizonyult. A háború kitörése után a helyzet csak rosz­szabbodott. A háború ha­tása az első években még kevéssé érződik, de 1943­tól egyre nagyobb gon­dot jelentett a könyv­tár használatának bizto­sítása. Míg kezdetben csak a bevonult személyzet hiánya okozott problémát, később az események előrehaladtával az anyag megmentése kötötte le a munkaerők jelentős részét, ill. tett hozzáférhetetlenné bizonyos anyagrészeket. A jelentések szomorú össze­foglalása erről így hangzott: „Ebben az esztendőben gyakorolt a háború első ízben bénító hatást a könyvtár műkö­désére. A légiveszély növekedése miatt az állomány legértékesebb 8143 kötetét kivontuk a forgalomból és 142 faburkolattal ellátott leforrasztott horganylemezládában biztonságba he­lyeztük. Ezzel a könyvtári kutatás fontos területeken megszűnt.. ." — majd így folytatja: „A közönség kiszolgálása hasonló nehézségekbe ütközött. 18 altisztünk közül 10 teljesített hónapokig t8rtó katonai szolgálatot. A nyitvatartás idejét korlátoznunk kellett, hogy a hasz­nálatban felhalmozódott könyvanyagot a kevés megmaradt altiszt helyre rakhassa. Hétfőn az olvasóterem zárva maradt, a kölcsönző osztály pedig hétköznaponként csupán 10 és 1 óra között volt nyitva... " 15 1944. március 19-ét követően a könyvtár a történelmi események kénysze­rítő hatására szinte minden más funkciót mellőzve csupán a könyvanyag bizton­ságba helyezésére koncentrálta erejét. így azután április elsejétől „.. .a könyvtár nyilvános olvasóterme sem volt már nyitvatartható, s az ott felszabaduló sze­mélyzet a mentési munkálatokhoz nyert beosztást". 16 Tehát a könyvtár nyitvatartásának rendje rendkívül kedvezőtlenül befolyá­solta az olvasóforgalom alakulását. A könyvtár vezetősége mindent megkísérelt e kedvezőtlen körülmény felszámolására, hiszen világosan látták, hogy a könyvtárt valódi funkciójának gyakorlásában akadályozza a nyitvatartás megoldatlan kér­dése. „Országos jellegű könyvtárunk emiatt a feladatát csak korlátozott mérték­ben teljesítheti" — foglalja össze ezt Fitz József. 17 d) A külső kölcsönzések lehetősége és szabályozása Mivel a helyben olvasás a jelzett körülmények között viszonylag rövid idő­határok közé szorult, a könyvtár olvasóforgalmában a gyűjtemény muzeális jel­lege ellenére a külső kölcsönzések, amit akkor kikölcsönzésnek neveztek, igen 239

Next

/
Thumbnails
Contents