AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

Az olvasótermi felü- ~ •*-.*.*•„ i, gyeiét ellátásában az inté- DR^AOOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR zet dolgozói, meghatározott rendben, szinte valamennyien részt vettek a következő - '.:

t képpen: „Az olvasótermi LatogaÍQJéjgy szolgálatot felváltva végezték a könyvtár, kézirattár ':.. *J f<

i

u<

s«, és zenei osztály VIII. fizetési osztályon alul levő tiszt- Érvényes 194 hónapra. viselői. Minden tisztviselő körülbelül két és félhavonként egyszer, hétfőtől péntekig látta el ezt a munkakört, s ugyanakkor az Ktaiitu

: illető tisztviselő zárta is a könyvtárat.. . Minden • • szombaton a hírlaptár ad «~.» - K M « »» olvasótermi ügyeletes tisztviselőt." Ennek a^ rendkí- ^z Országos Széchényi Könyvtár használatára jogosító vül fontos funkciónak az látogatójegy ellátása éppen a megfelelő szervezeti keretek híján kissé gazdátlan terület maradt, s mind a vezetés, mind pedig a könyvtár dolgozói számára terhes feladatnak tűnt. Határozottan erre vallanak az 1926-os jelentés idevonatkozó mondatai : „Megoldásra váró probléma az olvasótermi szolgálat kérdése is, amely állandóan két tisztviselőt köt le, akik ennek következtében a szorosabb értelemben vett könyvtári munkában alig vesznek részt. Az olvasótermi szolgálat főleg a levéltár kiköltözése óta vált terhessé, mert a levéltári osztály tisztviselői ezen szolgálatban nem vesznek részt, s ennek következtében teljesen a könyvtár többi tisztviselői karára esik a szolgálat teljesítése."

3 Természetesen az olvasóközönség számának növekedésével, s az egyre differenciáltabb igények jelentkezésével a 30-as években már szükségessé vált a tájékoztató munka különböző ágainak (fotókópia, bibliográfiai szolgálat) kiépítése, s az új feladatok ellátásának biztosítására a megfelelő szervezeti keretek kialakítása. Fitz József 1937-ben létrehozta az önálló Reference Osztályt, mely a háború kitöréséig 9—10 dolgozóval működött (4—5 könyvtáros és 5—6 altiszt, kiszolgáló, ruhatáros). Bár 1937-ben funkciójának első körvonalazása idején láthatóan elsősorban a könyvtárhasználat rendjének biztosítását és felügyeletét tűzték ki feladatául

4

, az 1941-es jelentés már azt bizonyítja, hogy az osztály munkája sokkal igényesebb, bővebb tájékoztató jellegű munkává fejlődött ki.

5 Tehát láthatóan a háborút követő években a közönségszolgálatot mint mellékes feladatot kezelték. A harmincas évek közepétől a könyvtár vezetésében tért hódító modern szempontok az olvasószolgálat vonalán is jelentős eredményekhez vezettek. A feladatok felismerése nyomán megtörténtek az első lépések egy korszerű reference szolgálat szervezeti kereteinek kialakítására. b) Olvasóterem Már az I. világháborút követő évek, majd pedig az egész korszak állandó problémájaként jelentkezett a helyhiány. Ekkorra már szűknek bizonyultak az eddigi helyiségek, mind a raktárak, mind a munkahelyek számára. A könyvtár jelentéseiben állandó megoldatlan kérdésként szerepel a megfelelő olvasótermek és kutatószobák kialakítása is.

6 Ez annál is jelentősebb kérdés volt, hiszen az olvasás 237