AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Wittek Lászlóné: Az Országos Széchényi Könyvtár reformtörekvései a huszas években
Hóman Bálinté volt. Mindkettő a decentralizáció mellett foglalt állást, de Varjú ezt csupán adminisztratív intézkedésekkel megoldhatónak tartotta, Hóman szervezeti kérdést látott benne, sőt bizonyos törvénykiegészítés szükségességét vallotta : ,,...A Magyar Nemzeti Múzeum decentralizációja, illetőleg a keretébe tartozó, s az alapítás óta eltelt 120 esztendő alatt önálló intézetekké fejlődött öt respektive három (természetrajzi, néprajzi, régészeti) — múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár autonómiájának, önálló szervezetének és adminisztrációjának teljes kiépítése a tudományok és az intézetek fejlődéséből önként következő természetes folyamat. A Magyar Nemzeti Múzeum hat intézetének igazgatói a múltban több ízben kifejtett álláspontjukhoz híven ma is szükségesnek tartják a decentralizációt. Állást foglalnak azonban az ellen, hogy ez a decentralizáció a történetileg kialakult Magyar Nemzeti Múzeum eszmei egységének megszüntetésével, és a belé tartozó történetileg szervesen egybetartozó intézetek közt fennálló adminisztratív és szervezeti kapcsolatnak teljes szétbomlásával hajtassék végre. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti egységének fenntartását nem csak kegyeleti szempontok teszik szükségessé, hanem fontos kulturális és gazdasági érdekek is. A fenntartást javalló okok közül elegendőnek véljük a következőket felsorolni: a) A Magyar Nemzeti Múzeum a maga százhúsz éves múltjával nem csak egyik legnagyobb kulturális alkotása a magyar társadalomnak, hanem egyben a nemzet kultúrfelsőbbségét és kultúrértékeit mindennél világosabban bizonyító tényező. b) A Magyar Nemzeti Múzeumban egybefoglalt intézetek a külföldi tudósvilág előtt ezen a néven ismerték és szerezték meg jóhírüket. .. . (Itt az akta olvashatatlan.) d) A Magyar Nemzeti Múzeum eszmei egységének megbontása és történeti nevének eltüntetése — amiben a laikus közvélemény, már az eddigi jelek szerint is a tradíció ellen való cselekvést látna — a Múzeumból kiszakadó új intézetekkel szemben bizalmatlanságot keltene. . . e) A Magyar Nemzeti Múzeum egészében is alapítvány természetű intézmény lévén, megszüntetése, illetőleg teljes szétbontása elháríthatatlan jogi akadályokba ütközik. f) Ez alapítványi természet fenntartása — ismert okokból külpolitikai szempontból is kívánatos. Mindezeket megfontolva a decentralizáció kérdését helyesen és a történeti fejlődésnek megfelelően megoldhatónak csak úgy tarthatjuk, ha a Magyar Nemzeti Múzeum keretei a főigazgatói állás megszüntetésével egyidejűleg lényegesen kibővítettnek... " J A decentralizáció semmi körülmények között nem lehet pusztán adminisztratív intézkedés, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum átszervezését kell maga után vonnia. Majd az átszervezéssel kapcsolatban konkrét javaslatokat tesz:" A Magyar Nemzeti Múzeum régi szervezetének átalakításával a legszorosabb kapcsolatban hajtandó végre a gyűjtési köröknek az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Szervezeti Szabályzatában előírt szabályozása, a helykérdésnek, ha nem is a megoldása, de legalább előkészítése, az építkezési programnak és a magyar nemzeti múzeumi épület megosztási tervezetének kidolgozása, a központi Gazdasági Hivatal kérdése, a Gyűjteményegyetemi szervezet átdolgozása, az egyes múzeumok, illetőleg könyvtár új szervezeti szabályainak megállapítása stb. Mind e kérdések szervesen összefüggenek a decentralizációval, ami ezek egyidejű megoldása nélkül nem hajtható végre. A decentralizáció tehát máról holnapra egyszerű adminisztratív intézkedésekkel nem hajtható végre." 2 A javaslatot, noha a benne tárgyalt problémák igen időszerűek voltak, Klebelsberg ebben az időben még nem tartotta megvalósíthatónak. Minden valószínűség szerint Klebelsbergnek is megvolt a távolabbi terve a Múzeum átszervezésére, de ezt jobbnak látta későbbi időpontra halasztani. A főigazgatói állás betöltése mellett dönt tehát, s 1923 decemberében, éppen egy évre igazgatói kinevezése után, Hóman Bálintot nevezi ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának. (A Gyűjtemény egyetem Tanácsa Hóman mellett Horváth Gézát, az Állattár igazgatóját jelölte még, aki az átmeneti időszakban a helyettes főigazgatói lisztet is ellátta, Horváth azonban eleve elutasította ezt, tudományos munkájára való hivatkozással.) Hóman kinevezése után hamarosan meg is kezdte bizonyos reformok végre:228