AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

irányuló szerencsétlen tervek merültek fel. Ezekből az ötletszerű tervezgetésekből, melyek a.nemzeti múlt ereklyéi számára felépített s a köztudatban ezek hajlékaként tisztelt palotából a hazai múlt emlékeit akarták kiköltöztetni, szerencsére semmi sem lett, de — sajnos — velük bukott a tervszerű megoldás gondolata is. "Ugyanebben az írásában mutat rá Hóman arra, hogy Apponyi miniszterségének utolsó évében „komoly formában merült fel a terv, hogy az Országos Széchényi Könyvtár s a vele helyrajzilag egyesítendő egyetemi és akadémiai könyvtárak számára új épületet emeljenek a kultuszminisztérium egyik lipótvárosi telkén" (id. mű., 9. p.). Az egyesítés gondolatával Klebelsberg lágymányosi tervei során még találkozni fogunk. A nemzeti könyvtárnak a városközpontból való kihelyezésének tervét olyan előkelő folyóirat is támadta, mint a Huszadik Század (1910. 364 — 367. 1.) Fóti József Lajos: Az új Széchényi könyvtár című cikkében azt írta, hogy Apponyi elhagyott miniszteri asztalában a könyvtár jóváhagyott tervei maradtak vissza, „csupán a pályázat kiírása van most hátra." örömmel üdvözölte a cikkíró a könyvtárépítés gondolatát, remélve, hogy „az új könyvtár némileg enyhíteni fog a kétségbeejtő és szégyenletes ktilturális bajokon", de rámutatott arra is, „hogy ha a minisztériumi tervek alapján épül fel az új könyvtár, e bajokon alig lesz segítve." „Nem tudjuk, ki készítette e tervet — írta Fóti —, de az nyilvánvaló, hogy az nem felel meg a modern könyvtár igényeinek, sok oly elvi hibái is vannak, melyek nemcsak óriási költségtöbbletet okoznak, de a könyvtár tudományos használhatóságát is kockáztatják." A háromszintesnek tervezett épület tervezési programja — mert erről volt szó és nem „tervekről", mint ahogy Fóti tévesen írta — hibáit a következőkben foglalta össze: kifogásolta a dobozokba rakott cédulakatalógust, melyet polcokon kívántak elhelyezni; a tervezet a földszintet nem aknázta ki eléggé; kifogásolta Fóti, hogy külön olvasótermet létesítenek a kézirattárnak és a levéltárnak, külön segédkönyvtárral és külön felügyelettel stb. A második emeletre a tervezet szerint külön olvasótermet kívántak volna létesíteni a hírlapoknak, külön egyet a folyóiratoknak és külön egyet a könyveknek, ami Fóti szerint a használhatóság szempont jából „a legnagyobb abszurditás" stb. „Mindebből nyilvánvaló a minisztériumi tervezet hibája és önként következik a modern könyvtárépítészet főszabálya: a beosztásnak centrálisnak kell lenni, egy nagy olvasóterembe összpontosuljon minden . . . E főszabály figyelembevétele nélkül nem érdemes új könyvtárt építeni ..." A bírálat, nyugodtan megállapíthatjuk, nem volt helytálló, az olvasótermek szakosítása ebben a korban megindult, ha nem különült is el a könyv a folyóirattól, a hírlapállomány olvastatása mindenképpen külön helyiséget igényelt. 30. Goriupp Alisz: A Magyar Nemzeti Múzeum hírlaposztálya fennállásának első félévszázadában. 1884—1934. Bp. 1934. 11 — 14. 1. A könyvtár a Szentkirályi utca 7. sz. alatti házban bérelt raktárhelyiséget a hírlaptár számára. 31. Jelentés az Orsz. Széchényi Könyvtár 1920. évi állapotáról. Magy. Könyvszle. 1920—21. 139—144. 1. — A szénhiány „arra kényszerítette a tisztviselőket, hogy rendes munkahelyüket elhagyva, az épület földszintjén helyezkedjenek el, nyugodt munkára alkalmatlan, zsúfolt helyiségekben. Olvasótermeinket az idő alatt is nyitva tartottuk s a felügyeletet óránként váltakozó ügyeletes szolgálattal láttuk el... " „Osztói kezdve a szénellátás javult, olyannyira, hogy a könyvtár helyiségeinek egy részét állandóan fűteni tudtuk ..." 32. A könyvkötőműhely javítómunkával kezdte meg működését a Kiss Erzsébet-féle könyvkötőcéggel szerződésben. 33. A minisztérium mindössze egy állvány készítését engedélyezte a VII. sz. terem, és két állvány gyártását a II. sz. terem számára. (Kt. 443/1921. és Kt. 482/1921. sz. ügyirat.) 34. A miniszteri intézkedés alapjául dr. Melich 1922. jan. 30-án kelt, Kt. 42/1922. sz. a. iktatott felterjesztése szolgált. A VKM leirat kelte március 29-e, száma VKM. 14 818/III. b. 1922. — A könyvtári részletes javaslat kidolgozásának határidejét a miniszter 1922. április 8-ában jelölte meg. 35. A NM főigazgatója e kérdésben április 8-án múzeumigazgatói konferenciát tartott, Melich a maga elaborátumában e konferencia határozataira hivatkozott (Kt. 156/1922. sz. ügyirat a Könyvtár archívumában.) 36. A Festetich-palota raktárában „már évek óta csak a herceg (valaki beszúrta a kéziratos előterjesztésbe „úr ő Főméltósága" . . . T. T.) jóvoltából húzzuk meg magunkat, de elég világosan tudtunkra adták már, hogy ez az állapot soká fenn-nem tartható." — „Ideális programm" alatt Melich új épület létesítését értette. 37. Hóman Bálint: A Magyar Nemzeti Múzeum öt éve. Jelentés az Intézet 1924 — 1928. évi állapotáról és működéséről. Bp. 1929. 165. 1.: V. Az osztályok működése. 1. Országos Széchényi Könyvtár, 44 — 60. 1. 220