AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

38. Nyireö I.: Pályám emlékezete (kézirat 6.1.) Nyireő megbízatását illetően ld. Hóman idézett műve, 161. lapját. Nyireő korábban Kolozsvárott működött Erdélyi Pál igazgató mellett, aki kora egyik legjelentősebb, európai rangú hazai egyetemi könyvtárépületet alakította ki Korb Flóris építésszel karöltve. Nyireő Erdélyi mellett ismerte meg a könyvtárépítés korszerű elveit, itt szerezte széles körű könyvtárépítési és berendezési tapasztalatait, melyeket pozsonyi könyvtároskodása időszakában és külföldi tanulmányútjai során to­. vábbfejlesztett. 1923. július 20-ával került át a könyvtár szolgálatába, július 24-én tár­gyalt első ízben Hómannal, aki felkérte Nyireőt, „alaposan tanulmányozza a nemzeti könyvtár helyzetét, mérje fel anyagát és tegyen mielőbbi javaslatokat az átrendezés legsürgősebb feladataira vonatkozólag" (Nyireő szíves szóbeli közlése nyomán.) Hóman tudomására hozta Nyireőnek, hogy Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter „maga is meggyőződött a könyvtár elhelyezésével kapcsolatos tarthatatlan állapotokról és az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére gondoskodni kíván arról, hogy a könyvtár legminimálisabb kívánságai teljesüljenek." 39. Hóman írja (Jelentés az OSZK 1923. évi állapotáról. — Magy. Könyvszle. 1924. 108. p.): „Az egy helyiségbe zsúfolt és egymást a munkában gátló kutatók és tisztviselők elkülö­nítése végett a régi hírlaptári dolgozószobában egy kb. 16 — 20 személy elhelyezésére alkalmas, üvegfallal elrekesztett kutatófülkét építtettem, ugyanitt helyezve el a kölcsön­zést lebonyolító tisztviselőt. A megoldás nem a legszerencsésebb, de átmenetileg és jobb híján megfelel a célnak. Ugyané teremben több hivatali helyiségeink karzatának mintá­jára vaslépcsővel ellátott körfutó galériát építettünk a Michl Alajos céggel." — Az új berendezéssel kapcsolatban ld. Kt. 302/1923. sz. (Linder Konrád árajánlata 5 db egyen­ként 30 fiókos karthoték szekrény elkészítése tban) és Kt. 307/1923. sz. (Michl A. bútor­gyár rt. árajánlatával kapcsolatos értesítés) Kt. 512/1923. sz. (Michl A. rt. kimutatása a munkálatok költségeiről.) ügyiratokat. 40. Nyireő szíves szóbeli közlései nyomán. Az elhelyezés rendjének irattári dokumentumai ma már nem állnak rendelkezésre. Az említett nagyterem közepén rácsszerű, korlátjellegű folyosó futott végig, ennek jobboldalán, az ablakok (5 db) tengelyében a következő könyvtári dolgozók ültek: Borzsák István, Goriupp Alisz, Fitos Vilmos ov. (Hírlaptár); Síkabonyi Antal; Havran Dániel, a Nyomtatványtár osztályvezetője, Pánity Vukoszava, (aprónyomtatványok), Garda Samu (köttetési ügyek). A bejárattól balra lévő sarokrészen volt a katalógus. A terem közepén szigetszerűen állt a szakcímtár szekrénye, mögötte haránt elhelyezésben farács szelte ketté a termet. A zeneosztály termében Isoz Kálmán és Lavotta Rezső dolgoztak, tigyanitt helyezkedett el Pukánszkyné Kádár Jolán. A Szé­chényi teremben a főigazgató dolgozott. A kézirattári teremben Jakubovich Emil, Tóth László, Rédey Tivadar, Hoffmann Mária, Bartoniek Emma működött. A Levéltári Osz­tály termében foglalt helyet Bártfai Szabó László, Sulica Szilárd, Zsinka Ferenc, Czo­bor Alfréd. A levéltárban az olvasóknak az ablak előtt volt helyük. Ismeretlen volt a ter­mekben a mesterséges világítás. 41. Nyireő: Pályám emlékezete (kézirat) 10. fejezet, 23.1.; Nyireő: 1923. december 12-i sürgős előterjesztése Hóman Bálinthoz az OSZK legsürgősebb munkálatairól. Kézirat a szerző tulajdonában. 1.1. 42. Jelentés . . . 1925., — Magy. Könyvszle. 1926. 153 — . 1.; Nyireő: MNM OSZK átszervezési munkái, 7.1. Hóman sürgős felterjesztésében segítséget kért a minisztertől, „megjelölve annak lehetséges módozatait." Ki kellett jelentenie, hogy enélkül az út most már „a biz­tos pusztuláshoz vezet". Hóman: A MNM. . . 11 — 12. 1. 43. VKM. 3624/1924. sz./eln. - (Kt. 456/1924. sz. OSZK) 44. A javaslatot a VKM III. ügyosztálya tette, az OSZK válasza (Kt. 509/1924.) 1924. augusz­tus 1-én kelt. 45. Hóman: MNM . . . 154. 1.: Kimutatás a NM tisztviselőinek külföldi tanulmányútjáról. . . (A tanulmány 6 hétig tartott.) A vasszerkezetű raktár műszaki tervezője maga a szerkezet feltalálója, Vajda László mérnök, a vállalat főmérnöke. Az első megrendelés a hírlaptár céljaira szólt. Vajda telepítési tervének az volt a lényege, hogy a terem falai mellett meg akarta tartani a régi faállványokat és csak a terem közepére kívánt kétoldalas vasállvány­zatot telepíteni. Nyireő e terv láttán, annak áttanulmányozása után tiltakozott a főigaz­gatónál. Három nap alatt új tervet dolgozott ki, mellyel Nyireő felszámolni kívánta teljesen a faszerkezetet, a terembe háromszintes, korszerű, teljes vasszerkezetű könyvtári berendezés építését írva elő. (Nyireő I. szíves szóbeli közlése, 1968. IV. 25.) — A gyár 1925. okt. 13-án küldi el árajánlatát (Kt. 566/1926. OSZK. sz.) Eszerint 45 db 300 m magas könyvtári állvány, alul 31 cm mély fix polccal, felette 1 sor 31 cm és 8 sor 21,5 221

Next

/
Thumbnails
Contents