AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

26. ábra Az OSZK — Egyetemi Könyvtár lágymányosi közös épületének észak —déli irányú metszete; a — nagy olvasóterem; b — ua. erkélye; c — folyosók; d — írás- és könyvtörténeti gyűjtemény; e — előcsarnok; / — ennek oszlopos nyílt előtere; g — tisztviselői dolgozó szobák; h — raktárak; i — pince; j — a Történelmi Képcsarnok képtára; k — központi címtár; l — OSZK címtárai; m — olvasóforgalmi központ; n — könyvraktárak; o — előadóterem; p — udvari átjáró; q — kocsiszín; r — fűtőanyagraktárak; s — hírlaptári raktárak; t — kazánház; u — étterem; v — folyóiratolvasó; w — tisztviselői dolgozószobák; w—q — gépészés lakatosműhely; x — átjáró a könyvraktár épületbe; F — könyvraktár épület; G — később építendő, további nagy könyvraktár; z—y — raktárszintek A Nyireő által készített korabeli ceruzavázlatok tus-átrajzolásaiból (lásd a 23—26. ábrákat) világosan kirajzolódik ennek az ugyancsak igen érdekes könyvtárkombinátnak az alapkoncepciója. A főépület téglány alakú alaprajzú, 120 m X 90 m külmérettel. Az így határolt 10 800 m

2 alapterületből kb. 1400 esett volna az udvarokra. Az épületbe látogatók céljukhoz képest három oldalról léphettek volna be az épületbe. Az Országos Széchényi Könyvtár főbejárata a díszes lépcsőzetről nyílt volna a magas földszintről, a Közművelődési Könyvtárt nyugat, az Egyetemi Könyvtárt kelet felől lehetett volna megközelíteni. Kövessük előbb az Országos Könyvtár látogatóit a főútvonalon Nyireő leírása

92 nyomán: „Ezek az épületet négy oldalról körülvevő fás parkból a déli oldal kettős lépcsőjén érkeznek a magasföldszinti előcsarnok előtti keskeny terraszra, majd az oszlopai mögötti nagy üvegfal ajtóin át a szintén oszlopos előcsarnokba lépnek. Ennek két oldalán tágas ruhatárak és árusító helyek vannak. Beljebb a négy kiállítási teremhez nyílnak kétfelé és köztük a tágult előtér két oldalán a főlépcsőház kap helyet a felvonókkal. Szemközt a másfél szint magasságú előadóterem ajtói nyílnak..." A könyvtár legérdekesebb két emeletéről két alaprajzi vázlat, az épület függőleges elrendezéséről pedig két metszet ad világos tájékoztatást (lásd a 23—26. ábrákat.) Az elkészült tervet Nyireő Hóman társaságában mutatta be Klebelsbergnek. A terv sajnos csak terv maradt, érdekes emlékeként egy kornak, mely a tervet meg tudta álmodni, de nem tudta megvalósítani. Nyireő Istvánnak mind az Eszterházy utcai, mind a lágymányosi könyvtár terve a magyar könyvtártörténetnek s azon belül a hazai könyvtárépítési törekvéseknek érdekes, fontos dokumentumai. Olyan időben készültek ezek a funkcionális tervek, amikor Európában valóságos könyvtárépítési vákuum volt, amikor 216