AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

világszerte még az esztétikai felfogás uralkodott a funkcionalizmussal szemben. Nyireő terveiben már az új, modern európai könyvtárépítési koncepció világos megfogalmazását látjuk. Törekvéseiben egyesíteni tudta a funkciót az esztétikával s megelőzve a berni Landesbibliotliek, a stockholmi Városi Könyvtár, a hannoveri Városi Könyvtár és még jónéhány fontos európai könyvtárépület tervét, olyan programterveket tudott kialakítani, melyek ma is a korszerűség igényével tudnák szolgálni a Nemzeti Könyvtár feladatait. Jegyzetek 1. Szalay Imre: A magyar Nemzeti Múzeum gyüteményeineh méltó elhelyezése. Bp. 1907. 21-22. 1. 2. Az elhelyezés kérdése több, mint három évtizeden át foglalkoztatta az állami szerveket és a hazai közvéleményt. Az alapítási állományt Cenkről Pestre hozva a volt Pálos kolostor könyvtár-termében helyezték el 1803-ban, de már ugyanebben az évben, miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy tartósan ott nem maradhat, a komáromi várban való elhelyezését javasolták (Kollányi F.: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára, 1802-1902. 1. k. 98. 1., Miller J. F. levelezése, III. 56.) Az Orsz. Építészeti Hivatal 1804 nyarán új épület létesítésével foglalkozott. (Kollányi, i. m. 110 — 111. 1., Orsz. Levéltár, Litt. Polit. A. 1804. Nr. 23176). Miller 1805-ben kincstári épületet keresett a könyvtár elhelyezésére (Kollányi, 112 — 113.1., Széchényi Levéltár, I. k. 9. sz. III. cs. 56.). 1806-ban a pálosok zárdáját központi papnevelő intézet céljaira vették igénybe, a könyvtárt az ún. nagyobb szemináriumba (az egyetemi épület Egyetem-térre néző lebontott részébe) költöztették át. (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, Bp. 1896. 4. 1.; Kollányi, 128. 1.; OL. Kanczelláriai Oszt. A. 1806. Nr. 13101.) Itt 1806-ban a nádor költségére újabb szekrényeket kellett készítettni (Mátray Gábor: A M. N. Múzeum korszakai, Pest, 1868. 14. 1.) Ugyanebben az évben javasolják a könyvtárnak Budán, az Erdődy-házban való elhelyezését. (Kollányi, 128. 1; Kovachich levelezés, 1806 — 7. Nr. 89.); ezzel egyidejűleg újra felvetették az új épület létesítését (Széchényi Levéltár, 1. k. 13. sz. II. csőm. 55., 56. sz; Kollányi, 154. 1. (1807.-ben készült el Hilal János épületterve, mely 1811-ben kerül le a napirendről. (Vö. Museum Hungaricum Excélsis Regni Proceribus et Inclytis Statibus ac Ordinibus exhibitum c. kiadványt, magyar címe: A' Nemzeti Gyűjteményének elintézése'' feltételei Magyar Ország hazafiai' számára; OL, Magyar Kancellária, 1811. No. 1009, 9436., 12283., 14395. Ld. még: Rados J.: Hild József Pest nagy építészének életműve. Bp. 1958. 248 — 249. 1.; Kollányi, 157. 1.). A könyvtár az egyetemi épületből 1817-ben átköltözött a mai Múzeum kert területén egykor állott Battyány-féle régi ház „hirtelenében átalakított helyiségeibe" (MNM Könyvtára, 5.1; Kollányi, 377 — 378., 394.1.) ahonnnan az 1838. évi nagy árvíz idején a Ludoviceum épületébe költöztették, ahol 1846 tavaszáig vesztegelt. (Mátray, 41. 1.) Az épület tényleges elindítója az 1832/6. évi 37. te, mellyel az országgyűlés félmillió forintot biztosított „egy a nemzet méltóságának megfelelendő múzeumi új épület költségeinek fedezésére." (Mátray, 34. 1.) 3. A nádor 1817-ben elrendelte, hogy „. . .' a Múzeumnak talajdon házában alkalmatos hely készíttessék. Meglett, és azon kintsek egy nagy tágas, és bátorságos palotába átszállíttattak, 's díszes renddel elintéztettek." (Hazai 's Külföldi Tudósítások (9), 1817. 65. 1.: „A gyarapodó N. Múzeumnak szüksége új épületre"). 4. A nádor már 1843-ban felszólította Horvát Istvánt, a könyvtár custos-át, hogy mivel a gyűjtemények régi szekrényei sem esztétikai, sem a tudományos szempontoknak nem felelnek meg, tegyen javaslatot az intézmény új belső berendezésére vontkozólag. (Acta Musei Nationalis, 1840. 1553.) „A nádor felvetette azt is, hogy az őrök közül valakit esetleg Bécsbe vagy Németország közel fekvő székvárosaiba küldjenek az ottani múzeumok és könyvtárak berendezésének tanulmányozására". — Windisch Éva. V: Könyvtári munka a reformkorban az Országos Széchényi Könyvtárban. — OSZK Évkönyve 1957. Bp. 1958. 280.

1. — „Horvát 1843-ban részletes tervet készített »Planum technicae coordinationis Bibliothecae Musei Nationalis Hungarici« címen a könyvanyag biztonságos és esztétikai elhelyezésének kérdéseiről. Horvát nagyrészt Constantin »Bibliothéconomie« c. 1841-ben második kiadásban megjelent művét használta. (Windisch, id. mű, 267. 1.} A tölgyszínre festett puhafa bútor mintadarabok elkészítése után megrendelték a Sándor utcára néző nagy raktárterem berendezését, hozzá barna puhafa pulpittist és két lépcsőt,. 217