AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)
Nyireő az ebben a vázlatban már szereplő nemzeti könyvtárépület programtervezetének kidolgozására magától Klebelsbergtől kapott felszólítást. Nyireő el is készítette a program vázlatot, azt a miniszterrel megtárgyalta. 90 A könyvtárpalota a mai Petőfi híd tengelyének budai meghosszabbítási vonalától északra, park közepén kapott volna helyet, a műegyetemi, akkor már meglevő épületektől délre. A miniszter itt egy olyan könyvtár létesítésére gondolt, mely „magában foglalná mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind pedig az Egyetemi Könyvtár anyagát, mert az előbbit sok tekintetben kiegészítheti. . ." 91 E nagyobb könyvtárépület megtervezésénél Nyireő felhasználta értelemszerűen az Eszterházy utcai könyvesház tervezési programjában kifejtett elképzeléseit. Emlékezéseiben így ír erről: „Lényegében azonos elv szerint egészítettem ki elgondolásaimat az összesítendő igényekhez mérten is, de olyként, hogy a várt férőhely kétharmada az Országos Széchényi Könyvtárnak, egyharmada pedig az Egyetemi Könyvtárnak jusson. A közös déli front mögött az előbbi a nyugati, az utóbbi a keleti szárnyat foglalná el, míg a főépülettől elkülönülten s azzal csak híddal összekötve álljon a hasonló arányban függőlegesen megosztott sokszintes könyvraktár, ami mögött jóval később még nagyobb másik is épülhet." 25. ábra Az OSZK — Egyetemi Könyvtár lágymányosi közös épületének nyugat — keleti irányú metszete. Bal oldalon az OSZK része; a — képtárterem, a Történelmi Képcsarnok képeivel, felső világi tású; b — régi könyvek, díszművek olvasóterme; c — nyomdászattörténeti gyűjtemény; d — régi berendezésű könyvtár; e — kiállítási terem;/ — könyvrenováló műhely; g — könyvkötészeti műhely; h — pinceraktár; i — tetőterrasz; j — metszetgyűjtemény raktár; k — szakolvasótermek; l — könyvtártörténeti gyűjtemény; m — dolgozószobák; n — kiállítási terem; o — kiadvány stb. árusító helyiség; p — ruhatár; q — tisztviselői dolgozószobák; r — raktárhelyiségek; s — ládaraktár; t — nagy olvasóterem galériái és belső lépcsőháza; u — nagy olvasóterem, felsővilágítású; v — írás- és könyvtörténeti gyűjtemény; w — előcsarnok; x — tisztviselői dolgozószobák; y — raktárak; z — pinceraktárak. — Az Egyetemi Könyvtár része: a — tetőterrasz; 6 — gyűjteményraktár; c — tisztviselői dolgozószoba; d — szakolvasóterem; e — igazgatóság; / — kiállítási terem; g — könyvrenováló műhely; h — fényképészet; i — könyvkötőműhely; j — sokszorosító; k — raktárak; l — egyetemtörténeti gyűjtemény; m — olvasóterem; n — térképtár; o — igazgatóság; p—q — tisztviselői dolgozószobák; r — raktárhelyiségek; s — udvari átjáró; t — világítóaknák. 215