AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)
3. ábra A Nemzeti Múzeum I. emeleti alaprajza. A rekonstrukció kezdetekor a Könyvtár ezen a szinten a következő helyiségeket használta: a — lépcsőházi pihenőtér; b — emeleti elosztótér; c — bejárati, ún. hosszú folyosó; d — ruhatár; e — kölcsönző, kutató; / — nagyterem az ablakok előtti mmnkahelyekkel, a bejárattól balra a címtárral, a terem közepén a szakcímtár szekrényével; g — zenetár; h — Széchényi-terem; i — Kézirattár;j — Levéltár; k — levéltári folyosó; l — nagyolvasóterem; m—s — raktárak. A rekonstrukció befejezéskor a következőképpen alakult a helyzet: a — c — funkciója a régi maradt; e — katalógus, kölcsönzés; / — vasszerkezetű könyvraktár; g — Todoreszku Könyvtár; h — Széchényi terem; c — Kézirattár;j—h — Apponyi Gyűjtemény; l — nagyolvasóterem és kutató; m — s — raktárak; t — u — hírlapraktárak A tárolás a legsúlyosabb gondot jeléntette. Nyireő ezzel kapcsolatos átrendezési elgondolásának az volt az alapja, hogy „a könyvtártermek a teljes zsúfoltság mellett is nagyon helypazarlók. Kihasználatlanul marad sokhelyütt a 60 cm mély állványok belső polcsíkja, a termek ablaktalan oldalának középrésze, melyet egy-egy nagy helyet elfoglaló körlépcső is terhel, továbbá a terem felső légtere." Javaslata ennek megfelelően az volt, hogy „az ablakok helyzetének megfelelően a termekben 6 —6 db 2,5 m széles és 5 m magas kétoldalas modern vasállványoszlopot lehet mindkét 189