AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

oldalon felállítani, melyek a . . . körülfutó galéria szintjében beállított, üvegpadlós, vagy áttört vasrácsozatú födémen át, a fal melletti állványok magasságáig emelkednének. Ezek az állványok az ablak világítást kevésbé fogják el, mint a mai pótállványok, 130 cm tengelytávolságuk a kényelmes mozgást sem korlátozza, a termeken átmenő széles középutat lenn és fenn teljesen szabadon hagynák, sőt a termek szép boltazatát sem érintenék. Az eredeti empire stílú könyvállványokkal azonos oldalfalakkal és emeleti korlátrácsokkal lennének fel szerelve, úgy, hogy a terem artisztikus összhatása az eredeti jellegébe állíttatnék vissza. Ezeken az állványokon az eddigi pótállványok anyagának körülbelül hatszorosa fér el." „A fal körül futó állványok lényegükben változatlanok maradnának, csak a polcokat kell csekély átalakítással kihúzhatóvá tenni, amint ez a térkép- és metszetszekrényeknél is szokásos. Ezek az állványok minden teremben a könyvanyag 1860-előtti muzeális részének egy-egy önállóbb csoportját fogadnák be. . . Ezzel a módszerrel. . .a fali állványok férőhelyét a kezelés megnehezítése nélkül csaknem háromszorosra szaporíthatjuk." A nagyterjedelmű körlépcsők helyett Nyireő egyenesirányú lépcsőket javasolt. A termek átállványozását fokozatosan kívánta végrehajtani, a könyvek végtelen számrendszerű átszámozásával. A villamos világítás bevezetését is javasolta korszerű megoldásokkal. Az elhelyezés kérdésében az 1924. év igen jelentős és örvendetes fordulatot hozott, ui. felszabadult a földszinti Kremmer-lakás, mely kiinduló pontja lett az új elhelyezési rend kialakításának. A Nyireő-féle tervek alapján Hóman, most már mint a MNM főigazgatója sürgős felterjesztést intézett Klebelsberg kultuszminiszterhez. Leplezetlenül feltárta a helyzetet, annak tarthatatlanságát. Az új építkezések jobb időkre való halasztását javasolta s a néprajzi gyűjtemények és természetrajzi tárak ideiglenes elhelyezésére egy-egy meglevő épület átengedését kérte a főépület tehermenesítésére. „Ily módon kerül ki a néprajzi gyűjtemény, állattár, a levéltár... "

42 A Néprajzi Tár elhelyezése komoly formában 1924. július 2-án került napirendre a minisztériumban.

43 Ezzel úgyszólván egyidejűleg merült fel ismét a Hírlaptár Festetich-palotában levő állományrésze sorsának a rendezése. A minisztérium azt javasolta, hogy telepítsék át az anyagot a Zálogház Kinizsi utcai raktárába.

44 Válaszában a könyvtár rámutatott arra, hogy a felajánlott helyiség a könyvtárnak megfelelne, de megállapította, hogy arra a Zálogház is igényt tart; a kihelyezett anyag a külső raktárban holt anyaggá válnék, hacsak nem kapna a könyvtár két altisztet, aki munkaidejének 2—2 óráját e könyvraktár kezelésére és az anyag kiszolgálására fordítaná. Rámutatott a könyvtár arra is, hogy a zálogházi helyiségben olvasóterem nem volna kialakítható s a költözködés sok költséggel járna. A rekonstrukció érdekében tehát a könyvtár és a minisztérium kereste a kibontakozás útját. A főigazgató Nyireőt az év során külföldi tanulmány útra küldte, az út célja angol és német könyvtárak tanulmányozása volt. Nyireő távollétében a könyvtár megrendelte az első vasszerkezetű raktári berendezést a Schlick—

Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár RT-nál

45

. Nyireő tervei közben megérlelődtek, ismertté váltak a múzeumi dolgozók között. A könyvtártechnikai kérdések iránt nem érdeklődő, a korszerű könyvtári berendezések és üzemszervezési kérdések terén tájékozatlan s azoktól idegenkedő könyvtárosok körében a korszerűsítési javaslatok nem találtak megfelelő visszhangra. Hóman főigazgatóhoz is eljutottak a bíráló, gyakran ellenséges hangú megjegyzések, melyek arra kényszerítették, hogy erélyes hangú iratot intézzen dr. Lukinich Imre könyvtárigazgatóhoz a dolgozók előtt való ismertetés céljából.

46 190