AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

I. emeleten: a keleti oldalon hét teremben galériás berendezéssel raktárak, a kelé északi sarokban olvasóterem az északi sávban, a bejárati folyosó tengelj ben a kutató-kölcsönző helyiség

39 ezt követően a nagyterem követkéz« (a jelenlegi A-vasszerkezetű könyvraktár helyisége), ahol könyvtár« munkahelyek voltak, sorrendben itt működtek a hírlaptár, s a nyomts ványtár dolgozói, majd a zeneosztály következett s a sarokrészben Széchényi terem, a nyugati sávban a kézirattár s a levéltár helyisége köv< kezett (3. ábra).

40 '/vw

11 2. ábra A Nemzeti Múzeum földszinti alaprajza. A rekonstrukció kezdetekor a Könyvtár a földszint következő helyiségeit használta: r — (a sarok felé eső következő teremmel) = Todoreszku Gyűjtemény; e — a kötelespéldány átvevőhely. — A rekonstrukció befejezésekor az a—e helyiségek kerültek a Könyvtár birtokába, a következők szerint: a — kézirattári munkaszoba; b — c — főigazgatóság (Az egykori Kremmer lakás); d — gépírónő szobája; e — Gulyás Pál szobája, a „ketrec";/ — munkaszoba; g — munkaszoba; h — a Nyomtatványtár vezetőjének (Havran Dániel) szobája; i — a Hírlaptár vezetőjének (Rédey Tivadar) szobája; j — zenetári munkaszoba; k — lakás; l — kötészet; m — foto A könyvtár anyaga tehát még mindig ugyanabban a rendben s ugyanazokba a helyiségekben volt összezsúfolva, ahol már több, mint 25 éve szorongott... A Nyireő-féle tervek folyamatosan érlelődtek. 1923 nyara során 16 rajzba: fejtette ki elgondolásait s az év végére az írásos előterjesztés is elkészült.

41 Ez az első terv a minimális program körvonalait tartalmazta. Célja az voll hogy a legégetőbb tárolási gondokon segítsen, biztosítsa a könyvtár dolgozóinal jobb munkahelyét s az olvasók számára a kulturáltabb olvasási lehetőséget. 188