AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

7. Átnézeti vázlat Magyarországhoz és Ausztriához Romániától az 1918. évi bukaresti békeszerződés szerint áteső területekről. 11. 1. 8. Váz az állandó kataszteri felmérés alapbeosztásának időnkénti állásának jelzésére a szorosan vett „magyar megvék" területére. 1867. 69. OSZK Irattár 33/1925. 70. Qoriupp, i. h. 1920. évi jelentés. 71. OSZK Irattár 164/1924. márc. 8. 72. U. o. 394/1024. 73. Isoz a Zeneakadémia titkára lett Dohnányi mellett, amikor azt igazgatóvá nevezték ki. 74. U. o. 394/1924. 75. U. o. 274/1922. 76. Qoriupp Alice: A Nemzeti Múzeum Hirlaposztálya fennállásának első félszázadában. Bp. 1934. 21-22.1. 77. OSZK Irattár 394/1924. 78. Qoriupp. i. h. 79. U. o. 80. L. az idézett Borzsák-féle javaslatot. 81. Dezsényi Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára = Az OSZK Evkönyve. 1957. Bp. 1958. 84—107. 1. 82. U. o. 83. OSZK Irattár 238/1919. 84. Holub József tiltakozó jelentése (u. o. 137/1919) főleg ez ellen vet latba minden érvet. 85. 196/1924. Az osztályvezető, Bártfai Szabó László beadványa Lukinich igazgatóhoz. 86. Sulica Szilárd: A múzeumi levéltár és legújabb gyarapodásai. = Magy. Könyvszle. 1925. 93 — 133. 1. U. a. A múzeumi levéltár gyűjteményeiről. = Magy. Könyvszle. 192. 54 — 100. 1. U. a. A Nemzeti Múzeum levéltárának költözködése. Pécs 1927. Utóbbi az 1926. július 5. és 16. között lefolyt költözködés részletes leírása, de főleg panasz 1. amiatt, hogy a levéltári osztály új helyén rosszabb körülményekbe kerül, mint a Nemzeti Múzeum épületében volt, 2. amiatt, hogy az hírlik, a gyűjteményt végleg a Levéltárral készülnek egyesíteni, ami ellen Sulica erélyesen tiltakozik. (Az egyesítés néhány évvel később valóban megtörtént.) 87. 475/1926. Jegyzőkönyv (felvéve VII. 17-én) a költözködés lebonyolításáról. L. még: Az Orsz. Széchényi Könyvtár levéltári osztályának költözködése. = Magy. Könyvszle. 1926. 202. 1. 88. Sulica, Magy. Könyvszle. i. h. Az 1959 — 1965 közötti években nyári munkára beosztott iskolai tanulók segítségével századok szerinti csoportokba, ezeken belül betűrendben rendeztük. 89. Jelentés az OSZK 1920. évi állapotáról. Magy. Könyvszle. 1920-1921. 139-144. 1. OSZK Irattár 16/1921. 100/1921. 68/1922. 605/1923. 90. U. o. 274/1923, 241/1926, 298/1926, 462/1926. 91. E tanulmány az épületek és melléképületek dolgát csak az általános szervezési kérdésekkel összefüggésben tárgyalja; az épülettervekről és a tényleg végbement átalakításokról külön tanulmány készül. (Tombor Tibor Évkönyvünk 182—225. lapján.) 92. Ma Könyves Kálmán körút. 93. Hóman: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. A magyar tudománypolitika alapvetése. I. h. 94. Az 1934: VIII. t. c. később az Iparművészeti Múzeumot valóban szervezetileg egyesítette a Történeti Múzeummal. — Az OSZK épületkérdésének a megoldása a Felszabadulás óta ismét az önálló célépület felé haladt előre. 95. Az akta 1922. április 18-án kelt, indítéka egy Fejérpataky vezetésével ápr. 8-án tartott értekezlet az éremtár elhelyezéséről. A Melich által kiadott irat fogalmazványát az írásból következtetve Bajza készítette. OSZK Irattár 156/1922. 96. Goriupp, i. m. 12. 1. 97. Helytelen tehát csak istállóról beszélni, a Könyvtár használta a hercegi cselédtraktus három szobáját is, azokat, amelyekben ma is könyvtári munka folyik (központi katalógusok). - L. OSZK Irattár 176/1919. 98. U. o. 610/1921. 425/1924. 775/1924. A Festetics-helyiségek igénybevétele ellen - az iratokból ez látszik — eredetileg a hercegi családnak, illetve jogképviseletének nem volt kifogása, mert ez némi biztosítékot jelentett az ellen, hogy a forradalmak alatt oda a „csőcselék" behatoljon. A Szentkirályi utcai helyiség elvételét eredetileg Oarbai Sándor, 176