AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

a Károlyi-korszak lakásügyi biztosa, a Forradalmi Kormányzótanács későbbi elnöke rendelte el. 99. 1923 febr.-márc OSZK Irattár 188. Erre s a következőkre 1. még u. o. 521/1922, 2/1923, 42/1923, 142/1923. 100. U. o. 521/1922, 2/1923, 42/1923, 142/1923. 101. U. o. 265/1919. 102. Goriupp, i. m. 13. 1. OSZK Irattár 395/1923. A számla teljes összege 4 062 000 korona. 103. 1923. évi jelentés. = Magy. Könyvedé. 1924, 108-109. 1. 104. OSZK Irattár 38/1924. (január 16.) Aláhúzás tőlem. 105. U. o. 134/1926. Maga a terv hiányzik az irat mellől, amelyre ceruzával írták: „másodpéldány is a főigazgatóságon". Nyireő a költözködés lefolyását és részleteit maga írta meg (A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának átszervezési munkálatai. = Magy. Könyvszle. 1927. 213 —246. 1.), ahol azonban a még meg nem valósult és Nyireő áthelyezése miatt később sem kivitelre került tervek is szerepelnek. Nyireő 1928-ban lépett ki az OSZK kötelékéből, a debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója lett. 106. OSZK Irattár 566/1925. A megrendelésre s a munkák részleteire vonatkozó iratok igen gyéren vannak az Irattárban, ismételt bizonyságául annak, hogy az intézkedések java a főigazgatóságon át történt. E sorok írója a zürichi központi könyvtárban látott fafenékkel készült mozgatható polcokat vasállványzatba építve (ott ezek az első világháború alatt takarékosságból készültek így): kezelésük a fa vastagsága és súlya miatt természetesen nehézkes, a vasállványrendszer használatát illuzóriussá teszi. Elismerésre méltó, hogy a húszas évek végén — igaz, már a Bethlen-féle népszövetségi kölcsön utáni átmeneti prosperitás idején, — a Könvvtár nem ezt az olcsóbb megoldást választotta. 107. U. o. 130/1926. 108. Vö. Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete Bp. 1927. 109. Hóman beszámoló beszéde a Gyűjteményegyetem Tanácsa 1927. jan. 8-i ülésén. = Az Orsz. Magyar Gyűjtemény egyetem kiadványai IV. Bp. 1927. 1 — 2. 1. 110. OSZK Irattár 156/1926. A III. emeleti elhelyezés ellen maga Sulica tiltakozott: a kényes oklevélanyagot a padlástér meleg és száraz levegőjétől, de az esetleges beázás, valamint villámcsapás veszélyétől is féltette. Főleg Sulica többszöri s nem mindig egyértelmű panaszai és tiltakozásai — amelyeket nyomtatásban is megjelentetett — adhattak okot Hóman 1926. jan. 29-én kelt rendeletére, amelyben megállapítja, hogy „egyes tisztviselők" éles kritikája a folyó átalakítások felett idegenek jelenlétében, fegyelmi vétségnek tekintendő. 111. Magy. Könyvszle. 1924. 111. 1. 112. A fedőlapozott anyag rongálódását többnyire az okozta, hogy a zsinegelés megfelelő módját a kötetekkel foglalkozó tudományos dolgozók nem értették, sőt, végül már a gyakran változó raktárosokat sem lehetett erre megfelelően betanítani. Jellemző, hogy a fedőlapozás megoldását az összes források személy szerint a gyakorlatias Hómannak tulajdonítják; valószínűbb, hogy a régi raktárosoknak, köztük az igen derék — később a könyvkötésben is jól működő — Kriván Mihálynak is volt benne részük. Az osztály vezetője ekkor Fitos Vilmos volt. De a hírlaptár egész technikai-tudományos átszervezésének igazi irányítója az ekkor még alkönyvtárnoki rangot viselő fiatal Goriupp Alice, akinek id. munkájából, valamint szóbeli és írásbeli közléséből a fentiekben s a következőkben is sokat merítünk. Goriupp Alicenak a hírlaptári munka új szakaszában betöltött szerepe volt nyilván az erkölcsi és tudományos alapja annak, hogy a Fitz József alatti második technikai reform irányítója akkor már a monografikus anyag vonalán is Goriupp Alice lett. 113. Nyireő István, i.h. 114. A M. N, M. szervezete és szolgálati szabályzata. (Bp. 1898.) 42 — 45. §. OSZK Irattár 474/1920. 115. U. o. 256/1919. Nem derül ki az iratból, hogy milyen periódusra készült a költségvetés; az akkori államháztartás az átmenő költségvetési évekre épült, így a terv valószínűleg 1919 hátralevő részére és 1920 első felére szólt volna. 116. Nemes Dezső— Karsai Elek: Íratok i. m. II. köt. 79.1. Az OSZK utolsó „béke"-beli (1914) költségelőirányzata a rendes kiadások rovatán 74 126, a rendkívüliekén 26 375 koronát tesz ki, de a személyi kiadások nélkül. OSZK Irattár 676/1926. 117. Buday László: Magyarország küzdelmes évei. Bp. 1923. 178 — 179.1. 118. Az Orsz. Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai. IV. füzet. Bp. 1927. 5. 1. 119. Hóman: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. A Magyar tudománypolitika alapvetése, i. m. 12 Évkönyv 177