AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

49. U. o. 298/1923, 107/1925, 607/1926. Nyireő pályáját a kolozsvári egyetemi könyvtárban' kezdte, majd a rövidéletű pozsonyi egyetem könyvtárosaként került át a pécsi egyetemi könyvtár stásusába, ahonnan 1923-ban helyezték át az OSZK-ba. 504/1923, 12/1924, Gulyás áthelyezése 21/1923. 50. Nemes Dezső — Karsai Elek: Iratok. . . i. m. II. köt. 88 — 81. 1. 51. Goriupp Alice közlése, 1967. XII. 18. 52. OSZK Irattár. 255/1922, 210/1921, 534/1923, stb. 53. Hóman Bálint 1923. május 22-én a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága által feltett kérdésre azt felelte, hogy az OSZK igazgatójának (!) évi fizetése kb. 70 svájci franknak (65-66 békebeli korona) felel meg. OSZK Irattár 469/1923. 54. OSZK Irattár. 461/1923. Sáfár István népszerű volt a Könyvtár látogatói előtt. Sáfár és kollégái személyes szolgálatkészsége tette, hogy a rosszul felszerelt, szűk méretű csak délelőtt nyitva tartó OSZK olvasótermében szinte kényelmesebb volt a munka, mint máshol. Helyi memóriájuk tette elviselhetővé a bonyodalmas raktári rendszert. (Talán ez is egyik magyarázata annak, hogy a tisztviselőknek nem látszott sürgősnek a reform.) 55. OSZK Irattár 29/1923. 56. U. o. 191/1923. 57. Az osztályokat és gyűjteményeket itt csak szervezeti szempontból ismertetjük. Azokkal az új részlegekkel, amelyek elsősorban az állomány fejlődésében játszanak döntő szerepet (Apponyi, Todoreszku) máshol külön foglalkozunk. 58. Az xitóbbi elnevezésnek a kurzus, majd a fasiszta hatás lekicsinylő színezetet adott. Onnan eredt, hogy a gyűjtemény alapja az 1919 őszén, jellemzően a Könyvtár tradícióit a pillanatnyi politikai összefüggések ellenére is respektáló közszellemre, szinte önként beolvadt proletármúzeumi anyag volt. 59. A gyűjtemény történetét 1. Évkönyvünk 263—276. lapjain, Ferenczy Endréné cikkében. 60. Holub József: Az Országos Széchényi Könyvtár háborús gyűjteménye. = Magy. Könyvszle. 23. köt. 1915. 99—101.1. A hírlaptárban rejtély volt, hogy miért van meg egy Benkendorp c. német genealógiai folyóirat a magyar nemzeti könyvtárban. Nos, Hindenburgrísik, Vilmos császár híres tábornokának teljes neve:, ,von Beneckendorf und von Hindenburg"; Magyarország Németország szövetségese, ami a német tábornok családját illeti, az magyar vonatkozású (!). 61. Ferenczyné, i. h. 62. 1921-ben Holub Józsefet, aki mint történész tanulmányúton Párizsban járt, megbízták a párizsi Bibliothéque et Musée de la Guerre tanulmányozásával is, hogy tapasztalatait a háborús gyűjteménynél értékesíthesse. OSZK Irattár 303/1921. 63. A Könyvtár megbízásából eljáró Baranyai Zoltán követségi titkár előtt egy genfi könyvkereskedő így jellemzi ennek az egykor felkapott gyűjtési területnek a pangását: „la littérature de guerre est aujourd'hui complétement negligee, sóit lassitude du public, sóit impossibilité de s'orienter dans cetté surproduction." OSZK Irattár 276/1923. 64. A proletár gyűjteménnyel Ferencyné id. cikke foglalkozik részletesen. 65. Még a Proletárdiktatúra alatt, 1919. július 19-én Fejérpataky által aláírt személyreszóló felkérő levél megy Bíró Mihály „festőművész elvtársnak", hogy plakátjaiból küldjön egy-egy példányt. 66. OSZK Irattár 171/1926. 314/1926. 433/1928. 67. 292/1919. 68. OSZK Irattár 193/1924. Az első állami földmérési térképeket 1924. május 8-án vette át a Könyvtár. (U. o). Jegyzékük a következő: 1. Pest-Buda közt fekvő Szt. Margit sziget térképe 1872 Budapest főváros Duna-balparti beltelkeinek átnézeti térképe 1874. 2. Fiume térképe a pályaudvar és kikötő tervezetével 1871. Gödöllői m. kir. koronauradalom térképe 1869, Zaránd megye térképe 1871. 3. A Magyar Állam közigazgatási térképe a magyarul beszélni tudók 1900. évi adataival. (12 1.) 4. Budapest főváros budai része egész területének térképe 1876 (89). 5. Detaillierte Übersicht sämmtlicher Katastralarbeiten in dem Ost. Kaiserstaate am Schlüsse des Operations Jahres 1850. Übersicht (für) Galizien und Ladomerien 1849 — 55. 6. Fejér, Szatmár, Jász N. Kunszolnok, Arad, Bars, Hajdú, Hont, Esztergom, Sáros, Csanád, Pest, Torontál, Temes, Heves, Bács-Bodrog vmegyék közigazgatási és földmívelési térképe 33 1. 175