AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

24. Változás az OSZK vezetésében = Magy. Könyvszle. 30. köt. 1923. 157. 1. A Könyvtár átadásáról az 1923. jan. 12-én felvett Jegyzőkönyv tanúskodik. (OSZK Irattár 28/1923.) A Széchényi-terem ritka kódexeit, valamint a Wertheimszekrényben levő értékeket az új igazgató darabról darabra veszi át. 25. Benedek Marcell: Naplómat olvasom. Bp. 1965. 26. Kőhalmi, i. h. 27. OSZK Irattár 1919. 28. Magy. Könyszle, 1924. i. h. 111-112. 1. 29. OSZK Irattár 480/1923. Vö. Évkönyvünk 227—235. lapján Wittek Lászlóné. Az Országos Széchényi Könyvtár reformtörekvései a húszas években c. cikkét. 30. Ez látható például abból, ahogyan a duplum-eladások szervezését személyesen szabályozza. L. Wittek Lászlóné id. cikkét. 31. OSZK Irattár 900/1923. 32. U. o. 94/1924. 33. U. o. 250/1924. 718/1926. A hivatalos órákat a MNM. id. szolgálati szabályzatának 6. §-a a következőképpen határozta meg: A múzeumi hivatalos órák hétköznaponkint, illetőleg a gyűjtemények nyitási napjain reggel 9 órától délután l-ig, de ha szükséges azon túl is tartatnak.'" (Kiemelés tőlem) Tehát a szabályzat tulajdonképpen a hivatalos idő minimumát határozta meg. 34. OSZK Irattár 225/1924, 294, 1924, 394/1924. 35. Hómon Bálint: Előszó. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kiadványai. 1. Bp. 1937. 3. 1. 36. Magy. Könyvszle. 1920-1921. 134-136. 1. 37. Gerelyes, i. m. 311, 324-326. 1. 38. Róheim (1891 — 1953) csak rövid idő óta állt a Nemzeti Múzeum szolgálatában. Közismert etnográfus és etnológus, Új-Guineában és Óceániában végzett kutatásokat, a magyar néphittel és népszokásokkal is foglalkozott. A II. világháború előtt az Egyesült Államokba menekült. 39. OSZK Irattár 238/1920. 40. OSZK Irattár 197/1919/és 232/1919. 41. OSZK Irattár 332/1919. Földessy Gyula közismert irodalomtörténész, Ady barátja és életírója, majd a Felszabadulás után cikkeinek tudós kiadója. E sorok írója már 1925 körül személyesen ismerte, mint az akkori II. ker. Mátyás király gimnázium köztiszteletben álló és diákjai előtt is népszeríí magyar-tanárát. 42. E sorok írója saját személyében is ezt tapasztalta, s tapasztalata szerint az 1930-as években is ez volt a helyzet; fellazulást csak a második világháború és a nyílt fasizmus hozott. Igaz, a lezdő könyvtáros anyagi megbecsülése messzire elmaradt az erkölcsi mögött. 43. OSZK Irattár 682 B/1923. 44. U. o. pl. 690/1923. 45. Révay Mór János: ír ók-könyvek-kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Bp. 1920. I. köt. 25. 1. 46. Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. A magyar tudománypolitika alapvetése. I. m. 295 — 331. 1. 47. A Gyűjteményegyetem alakuló ülésén Klebelsberg ezt mondta: ,,Midőn a feladatot „tudományos munkának" neveztem, azt tapasztaltam, hogy egyesek félreértettek. Azt hitték, hogy csak kutatásra, cikkek és könyvek írására gondolok. Korántsem. Én a levéltárban, könyvtárban és múzeumban folyó belső szakmunkát is kifejezetten tudományos munkának tekintem. Csak hisztorikus ismerheti és értékelheti igazán a gondjaira bízott levéltári anyagot. Csak aki a modern társadalom-, gazdaság-, művelődés és művészettörténet magasabb szempontjait ismeri, az adhat szakszerű felvilágosításokat, útbaigazításokat a levéltárban dolgozni kívánó kutatónak. Ma, midőn valutánk leromlása folytán külföldi könyvek vásárlására aránylag kevés jut, a könyvtárnoknak kétszeresen figyelemmel kell kísérni az egész külföldi irodalmat, a könyvismertetéseket és bírálatokat, hogy biztos szemmel ki tudja választani azokat a munkákat, melyeknek megszerzése feltétlenül szükséges. . . Persze örömmel kell üdvözölnünk, ha Gyűjteményegyetemünk tudományos tisztviselői kara minél nagyobb számban vesz részt a magyar tudományos irodalomban. Ez azonban különösen akkor lesz igazán gyümölcsöző, ha az irodalmi munka is szoros tárgvi kapcsolatban áll. . . a könyvtári anyaggal. Az Orsz. Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai. I. 6.1. 48. OSZÁ. Irattár 184/1921. 174