AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

De még közvetlenebb összefüggésben állt az Országos Széchényi Könyvtárral a Gyűjteményegyetem keretében felállított Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ (OKBK). Az OKBK mint a szervezett nemzetközi könyv- és folyóiratcsere központi szerve és mint a könyvek és folyóiratok központi nyilvántartásának szerve alakult meg 1923-ban.

147 Az OKBK keletkezése még szorosabban függött össze Klebelsberg „kultúrkülpolitikájávai", mint a Gyűjteményegyetemé. 1922. december 9-én VKM 5706/1522. ein. sz. átirattal közölte a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter a Külügyminisztériummal, hogy a Nemzetek Szövetségének keretében létesült Nemzetközi Szellemi Együttműködés Bizottsága szorgalmazza, hogy a hivatalos kiadványok cseréjét szabályozó 1886-i brüsszeli egyezmény keretein túl „mindenféle természetű kiadvány kölcsönös kicserélésére és díjtalan szállítására vontakozólag nemzetközi megállapodások jöjjenek létre". A határozatról Klebelsberg egyelőre nem hivatalos úton értesült. Magyarország még a brüsszeli egyezményhez sem csatlakozott, a csatlakozást tehát sürgősen folyamatba kellene tenni. A cserét a brüsszeli határozmányok értelmében országonként egy „bureau" látja el, ezt Klebelsberg az 1922. XIX. t. c. 3. §. 12. pontjában foglalt rendelkezés alapján a Gyűjteményegyetein keretében óhajtja megszervezni. December 11-én már fel is hívja a Gyűjtemény egy etem Tanácsát, hogy tárgyalja meg, vajon a létesítendő hivatal „a Tanács ügyvezető alelnöki hivatalának mostani adminisztratív része mellett állítassék-e fel, mint az elnöki hivatalnak a brüsszeli egyezmények megállapodásainak végrehajtására, illetőleg a nemzetközi könyvcsere akció lebonyolítására szolgáló második része (osztálya) és ekképpen tárgyi és személyi részében egyaránt az ügyvezető alelnök rendelkezése alatt álljon-e, vagy j)edig a Gyűjteményegyetem keretében, de önálló hivatal formájában szerveztessék meg. ... csupán arra helyezem a súlyt, hogy a felállítandó hivatal az államkincstárnak tárgyi és személyi tekintetben egyaránt legcsekélyebb megterheléssel járjon. Ezért a személyzet számát illetően egyelőre elegendőnek tartom, ha a hivatal 3 személyből... szerveztetik meg". Az OKBK megalapításának közvetlen elindítója a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának megalakulása volt.

148 Az erre vonatkozó javaslatot a Nemzetek Szövetségének 1920. december 18-i ülésén Henri de Lafontaine, a brüsszeli nemzetközi bibliográfiai intézet egyik alapítója terjesztette elő, azé az intézeté, amelynek másik alapítójával, Paul Otletval már Szabó Ervin és a szintén magyar Máday testvérek is levelező kapcsolatban álltak.

149 A javaslat szerint az új szerv a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szellemi párja lenne, minden az értelmiségi munkát illető kérdésben a Nemzetek Szövetségének tanácsadó szerve, az idevágó dokumentáció gyűjtőhelye, nemzetközi megállapodások kezdeményezője. Az indítványt 1922. január 12-én fogadta el a Nemzetek Szövetségének főtanácsi ülése. A Bizottság első elnökévé „Bergson Henrik bölcsészt" választották, tagjai közt volt sok közismert író és tudós mellett Einstein és Mme Curie is. A Bizottság munkájába a németek oldalán végigharcolt világháború meg a terrorisztikus ellenforradalom következtében elszigetelt magyar politikai és tudományos élet minden erejével igyekezett bekapcsolódni. A Külügyi Társaság kiadványban ismertette az új intézményt, az Akadémia a nemzetközi „értelmi" együttműködés ügyeinek intézésére végrehajtó bizottságot küldött ki. Az utóbbi 165