AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

bizottságban egy-egy taggal a Közoktatásügyi- és a Külügyminisztérium, valamint a Külügyi Társaság és a Gyűjteményegyetem is képviselve volt, mégis látható volt az a törekvés, hogy az új feladatkörben az Akadémiáé legyen a vezető szerep. A nemzetközi bizottságban Magyarországot évekig Balogh Jenő, az Akadémia főtitkára képviselte. A könyv és folyóiratcsere, meg a bibliográfia ügyét az akadémiai könyvtári bizottság elé utalták. Az Akadémia pillanatnyi túlsúlyát jelzi az is, hogy a Gyűjtemény egy etem igazgatótanácsa december 15-i ülését, amelyen a kiadványcserekérdést tárgyalta, az Akadémia egyik termében tartotta meg. De az ülésen — egyébként éppen Klebelsbergnek az előkészítő iratokhoz fűzött kiegészítő megjegyzése kapcsán — az a vélemény alakult ki, hogy a kiadványcserében, elsősorban hivatalos kiadványokról lévén szó, nem az OSZK, nem is az Akadémia könyvtára, hanem a parlamenti és a statisztikai könyvtár van leginkább érdekelve. Az Országgyűlési Könyvtár lenne alkalmas arra, hogy mellette az új bibliográfiai hivatalt megszervezzék, és az országház épületében helyet is tudnának biztosítani számára. Az egyik előző fejezetben már láttuk, hogy a rendelkezésre álló helyiségről szóló információ téves volt, egyébként már ezen az ülésen Hóman Bálintot, mint az OSZK kinevezés alatt álló igazgatóját, és Pasteiner Ivánt, a leendő OKBK kiszemelt vezetőjét bízták meg a hivatal szervezetének megtervezésével. A súlypont véglegesen az OSZK-ra tolódott át. 1923. január 11-én Hóman felterjesztette saját indokolása kíséretében az OKBK Pasteiner által készített szervezeti szabályrendelet tervezetét.

150 Az eddig ismertetett és általában az OKBK múltjáról eddig ismert előzményeken kívül azonban még egy vonalon folytak olyan tárgyalások, amelyek az alakítandó központi könyvtári szerv szükségességét húzták alá, illetve hatáskörét szélesítették ki. Mégpedig egy harmadik funkcióval kívánták felruházni az OKBK-t a kiadványcserén és a központi nyilvántartásokon kívül. 1919 őszétől kezdve az OSZK hatósági funkciói közé tartozott a külföldre irányuló könyvforgalom szakmai ellenőrzése. Ennek célját, módozatait a könyvtár történetére tett kihatásait alább tárgyaljuk. A gazdasági élet fokozatos fellendülése, a külkereskedelem kiterjedése a könyvexport szempontjából is egyre több problémát vetett fel. A kivitel egységes szabályozását és a kulturális szempontok mellett a gazdaságiak erősebb érvényesítését előmozdítandó, a magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zeneműkiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesülete hosszabb előterjesztésben javasolta a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak egy könyvkülkereskedelmi bizottságnak vagy irodának, mint hatósági szervnek felállítását — a könyvkiszállítás ügyeinek általános intézésére. A beadvány ügyében 1923. január 5-én értekezlet volt az OSZK-ban Hóman Bálintnak, mint igazgatónak vezetése alatt, a Könyvtár (ill. a szervezés alatt álló OKBK) részéről Pasteiner Iván, Fitos Vilmos, Bajza József és Rédey Tivadar, a könyvkereskedők és kiadók képviseletében, Szántó Andor, György Ernő, Führer Adolf és Rényi Károly részvételével. A határozat 4 pontja közül a két első kimondja, hogy ,,a kiviteli kérelmek elbírálása és kivinni szándékolt könyvek valuta-felár dolgában való ellenőrzése a felállítandó Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ által intéztessék, és hogy a Központ ehhez szükséges személyi és anyagi ellátását a kiviteli illetékekből fedezzék.

151 A Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete a könyvkiviteli ügyek in166