AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

bizottságban egy-egy taggal a Közoktatásügyi- és a Külügyminisztérium, vala­mint a Külügyi Társaság és a Gyűjteményegyetem is képviselve volt, mégis lát­ható volt az a törekvés, hogy az új feladatkörben az Akadémiáé legyen a vezető szerep. A nemzetközi bizottságban Magyarországot évekig Balogh Jenő, az Aka­démia főtitkára képviselte. A könyv és folyóiratcsere, meg a bibliográfia ügyét az akadémiai könyvtári bizottság elé utalták. Az Akadémia pillanatnyi túlsúlyát jelzi az is, hogy a Gyűjtemény egy etem igazgatótanácsa december 15-i ülését, amelyen a kiadványcserekérdést tárgyalta, az Akadémia egyik termében tartotta meg. De az ülésen — egyébként éppen Klebelsbergnek az előkészítő iratokhoz fűzött kiegészítő megjegyzése kapcsán — az a vélemény alakult ki, hogy a kiadványcserében, elsősorban hivatalos kiadvá­nyokról lévén szó, nem az OSZK, nem is az Akadémia könyvtára, hanem a par­lamenti és a statisztikai könyvtár van leginkább érdekelve. Az Országgyűlési Könyvtár lenne alkalmas arra, hogy mellette az új bibliográfiai hivatalt megszer­vezzék, és az országház épületében helyet is tudnának biztosítani számára. Az egyik előző fejezetben már láttuk, hogy a rendelkezésre álló helyiségről szóló információ téves volt, egyébként már ezen az ülésen Hóman Bálintot, mint az OSZK kinevezés alatt álló igazgatóját, és Pasteiner Ivánt, a leendő OKBK ki­szemelt vezetőjét bízták meg a hivatal szervezetének megtervezésével. A súlypont véglegesen az OSZK-ra tolódott át. 1923. január 11-én Hóman felterjesztette saját indokolása kíséretében az OKBK Pasteiner által készített szervezeti szabályrendelet tervezetét. 150 Az eddig ismertetett és általában az OKBK múltjáról eddig ismert előzmé­nyeken kívül azonban még egy vonalon folytak olyan tárgyalások, amelyek az alakítandó központi könyvtári szerv szükségességét húzták alá, illetve hatáskörét szélesítették ki. Mégpedig egy harmadik funkcióval kívánták felruházni az OKBK-t a kiadványcserén és a központi nyilvántartásokon kívül. 1919 őszétől kezdve az OSZK hatósági funkciói közé tartozott a külföldre irányuló könyvforgalom szakmai ellenőrzése. Ennek célját, módozatait a könyvtár történetére tett kihatásait alább tárgyaljuk. A gazdasági élet fokozatos fellendü­lése, a külkereskedelem kiterjedése a könyvexport szempontjából is egyre több problémát vetett fel. A kivitel egységes szabályozását és a kulturális szempontok mellett a gazdaságiak erősebb érvényesítését előmozdítandó, a magyar Könyvki­adók és Könyvkereskedők, Zeneműkiadók és Zeneműkereskedők Országos Egye­sülete hosszabb előterjesztésben javasolta a Vallás- és Közoktatási Minisztérium­nak egy könyvkülkereskedelmi bizottságnak vagy irodának, mint hatósági szerv­nek felállítását — a könyvkiszállítás ügyeinek általános intézésére. A beadvány ügyében 1923. január 5-én értekezlet volt az OSZK-ban Hóman Bálintnak, mint igazgatónak vezetése alatt, a Könyvtár (ill. a szervezés alatt álló OKBK) részéről Pasteiner Iván, Fitos Vilmos, Bajza József és Rédey Tivadar, a könyvkereskedők és kiadók képviseletében, Szántó Andor, György Ernő, Führer Adolf és Rényi Károly részvételével. A határozat 4 pontja közül a két első kimondja, hogy ,,a kiviteli kérelmek el­bírálása és kivinni szándékolt könyvek valuta-felár dolgában való ellenőrzése a felállítandó Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ által intéztessék, és hogy a Központ ehhez szükséges személyi és anyagi ellátását a kiviteli illetékekből fedezzék. 151 A Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete a könyvkiviteli ügyek in­166

Next

/
Thumbnails
Contents