AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején
ügyekben tájékozatlan elemektől majorizálva lesz". Helyteleníti, hogy a Tanács egyetemi tanár tagjai egyedül a bölcsészkarról kerülnek ki, holott a szintén a Gyűjtemény egy etem keretébe kerülő Egyetemi Könyvtár például az orvosképzést is szolgálja, az Országos Levéltárnak pedig jogi funkciói is vannak. A tervezet 4. §-a alapján „a tanács chaotikus intézkedéseket hajthat végre és bolsevik módra darabolhatja fel a Nemzeti Múzeumot". Kifogásolja az OSZK vezetősége az egyes gyűjtemények áthelyezését vagy átszervezését (ami szintén a Tanács hatáskörébe fog tartozni), s végül (ez utóbbi részben nem teljesen alaptalanul) kifogásolja a tisztviselőktől egyöntetűen megkívánt bölcsészdoktori oklevelet: ez nemcsak a jogi és orvosi képesítés lebecsülését jelenti, de köztudomású, hogy „a bölcsészdoktorátusnál ma is komolyabb képesítés a középiskolai tanári oklevél". A Megjegyzések, amelyek aláíratlanul és befejezetlenül maradtak, oda csúcsosodnak ki, hogy „az intézetek beléletébe való avatkozás ellentétben áll a tudományos élet szabadságával". A törvénytervezetből — a Könyvtár észrevett vagy észre sem vett ellenállása ellenére — szokatlanul gyorsan, már 1922 októberében, törvény lett. 144 Az év végén Melich távozott az OSZK éléről, helyére Hóman került. Klebelsberg a Gyűjtemény egyetem 1922. november 19-én tartott alakuló ülésén 145 , mintha Melichnek válaszolna, megállapítja, hogy a Tanács nem korlátozza az egyes intézmények vezetőinek szabad intézkedési jogát. A Tanács hatáskörét nem az intézmények, hanem a minisztérium hatásköréből hasította ki. Alapgondolata az, hogy a magyar megyei autonómia jobb jíélda az intézmények szervezeti autonómiájának megalapozásánál mint az osztrák, vagy főleg a német centralizált bürokrácia. Nem porosz mintájú „policáj" kell, hanem önkormányzati szabadság a középkori egyetemek és a felvilágosodáskori akadémiák — így a Nagy Péter alapította orosz akadémia — mintájára. Éppen azt akarja elkerülni, hogy a tudományos ügyekben a minisztériumi hivatalnoki szemlélet érvényesüljön, szemben a szakemberekkel. Az OSZK történetében a Gyűjteményegyetem megalapítása kétségtelenül a szervezettebb, tervszerűbb vezetés tényezőjét jelentette az ellenforradalom kezdetét jellemző irány talansággal szemben. Más kérdés, hogy Klebelsberg, de főleg egyes múzeumi munkatársai talán őszintén, talán a soviniszta ellenforradalmi közvélemény legyezgetése miatt harcos honfiúi frázisokkal körítették tudományfejlesztő terveiket. A megnyitó ülés második szónoka, a Gyűjteményegyetem első ügyvezető alelnöke, ezt így fejezte ki: ,,.. .a szó teljes értelmében földrengések mentek itt végbe, melyeknél az alsóbb, sőt legalsóbb, terméketlen rétegek kerültek felülre, ami sajnos, azt jelenti, hogy a kormányzás élére is. A szabadság és egyenlőség — fogalmilag egymással feszült viszonyban élő jelszaván [!] ekként létrejött egység és önkormányzat [t. i. a forradalmak alatt] megcsonkítással fenyegetett minden értékesebb emberi fejet és pusztulással minden alkotást... S csodálkozhatunk-e, ha hivatást érző államférfiú e szellemi földrengések megszűnte után .. .a tudományos testületeknél inkább bevált és történelmünk századaiból is igazolható önkormányzat szerint akarja megszilárdítani a megrendült alapokat". Azaz: nem készül itt semmi döntően új, inkább további bástyákat építünk minden volt és várható turbulens megmozdulás elé... Fent láttuk az OSZK szerepét a Gyűjtemény egy etem létrejötténél. A Könyvtár első reformkísérletei idején a gyűjteményegyetemi tanács ügyvezető alelnöke a komoly könyvtári szakértelemmel is rendelkező Hóman Bálint volt. 146 164
