AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

Követték az elsőket június 10-én a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Magyar Leszámitoló és Pénzváltóbank, együttesen 20 millió koronával (1226 aranykorona.) A Magyarság című újság gyűjtése együttesen 250 000 koronát tett ki. 1925. január 2-án Fabricius Endre gazdasági főtanácsos egymaga 1 millió koronát adott, Lyka Döme földbirtokos 2 milliót, a Balatoni Űri Club 2 milliót, Bucsinszky Lajos, ugyanennek a klubnak a háznagya 1 milliót.

135 1922-ben február elején be kellett zárni a Könyvtárt és az egész Múzeumot tüzelőhiány miatt. Egy hét múlva azért lehetett újra megnyitni, mert egy adomány a hó végéig biztosította a fűtést.

136 Némi jövedelmet jelentett a makulatúra-eladás is (1923-ban három tételben összesen 31 325 koronát). Végül 1925-ben Hóman, mint főigazgató a Múzeum minden tárára engedélyezte a látogatási díjak (tehát a könyvtári beiratkozási díjak) saját alapra történő felhasználását. Sőt, az ilyen bevételek fokozására is ösztönzött.

137 „A Kossuth-kiállítás, valamint az angyalföldi leletnek belépődíj mellett való közszemlére tétele teljesen igazolták ama több ízben is hangoztatott nézetemet, hogy időszaki kiállítások rendezésével a Tárak anyagi helyzete lényegesen megjavítható. Az anyagiaktól eltekintve erkölcsi szempontból is teljesen a múzeum érdekében állónak tartom, hogy a Tárak felváltva, állandóan időszaki kiállításokat rendezzenek, ami által a nagyközönség egyre jobban szoknék a Múzeumhoz." Az állománygyarapítás érdekében foganatosított duplumeladások szorosan összefüggnek az ugyancsak az állomány növelését szolgáló cserékkel és adományokkal, ezekről az állomány története ad majd számot. Az Országos Széchényi Könyvtár és gróf K l eb elsb er g K unó tudománypolitikája Gyűjteményegyetem és Biblio gráf iai Központ Az Országos Széchényi Könyvtárnak nem volt megfogalmazott távlati programja, könyvtárpolitikával vezetői nem foglalkoztak, a Múzeum általános működési és fejlődési irányvonalához alkalmazták saját tevékenységüket. Mint láttuk, a Horthy-rendszer kezdő szakaszán az országos kultúrpolitikának sem volt valamilyen átgondolt vonalvezetése. Némileg változott a helyzet, amikor az 1922. évi tavaszi választások után a megszilárdult J5eíAZew-kormányban gróf Klebelsberg Kunó — az addigi belügyminiszter — foglalta el Vass József helyét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetésében. Klebelsberg sem értette meg a múzeumok és könyvtárak szerepét a tömegek művelődési igényeinek és vágyainak hullámterében. A magasabb fokú műveltséget az intelligencia, a középosztály ügyének fogta fel. De az ő sajátságos szemléletében a dolognak ez az oldala — a művelődés és a demokrácia kapcsolata — egyfajta kultúr&eZpolitika, amelynél fontosabb szerepet tulajdonított a kultúr&üZpolitikának: nemzeti művelődésünk nemzetközi elismerésének, ezáltal politikailag is értékesíthető, elsősorban Nyugat felé irányuló kapcsolatok teremtésének. Az ő gondolatainak egyik legfőbb hirdetője és gyakorlati megvalósítója, Magyary Zoltán

138 ezt így fogalmazta meg: 11 Évkönyv 161