AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

A megtorpanás kétségkívül nemcsak anyagi okokra vezethető vissza, inkább arra, hogy Lukinich 1929-i távozása és Hómannak egyre inkább a pártpolitika felé fordulása a tudós-típust helyezi újra előtérbe a könyvtáros felett. Ezt elősegíti a Könyvtár felaprózása is négy múzeumi osztályra, ami az egységes fejlesztést szervezetileg lehetetlenné tette. Mindebben azonban a költségvetés sem ártatlan. 1926-ban, a Bethlen-kormány szanálási és konszolidálási diadala tetőfokán, a népszövetségi kölcsön által lehetővé tett nagy beruházások idején, és a gazdasági prosperitás csúcspontján — Lukinich 70 millió koronát kér azért, hogy a) a „megszállt" területek hírlapjait járathassa (csak a postaköltségeket kell fedezni, a legtöbb lapot ingyen küldenék), b) a hírlapok soronkívüli kötésére.

128 Nemcsak a rendkívüli hitel maradt üres ábránd, de a Múzeum gazdasági hivatala közli, hogy az OSZK fedezetlen tartozása túlhaladja a 230 millió koronát. Igaz, ebben az Ehrenfeld-kódex 84 milliót kitevő vételára is benne van, amit más úton fognak fedezni. Mégis azt kívánja, hogy a Könyvtár minden vásárlást szüntessen be.

129 „Vásárlásainkat lényegesen redukálnunk kellett" — írta már az 1925-i jelentés is.

130 Most a teljes beszüntetés következett be, akkor, amikor az átalakítási és költözködési munkák megindulása után a Könyvtár is kezdett jobb jövőt remélni. A költségvetésen kívüli bevétel szerzésének a Múzeum és a hozzá tartozó Könyvtár a válságos évek alatt minden útját-módját megpróbálta. A félig állami, félig magán kézben létesült vállalkozások (egykorú gúnyos kifejezéssel „gründolások") jövedelmének egy részét szokás volt kulturális célokra felhasználni. Erre hivatkozva kérhette Melich még 1922-ben, hogy a „Népművelő Filmipari RT"-t a miniszter kérje fel az OSZK támogatására. A válasz — Szájbely Gyula miniszteri tanácsos, elnök és dr. Majovszky Pál (az elmúlt évtizedben elhunyt jeles műgyűjtő és műtörténész), igazgatósági tag aláírásával — 100 000 koronát engedett át a részvénytársaság kezelésében levő Omnia mozi bevételéből az OSZK külföldi folyóiratbeszerzéseinek és a felállítani tervezett Balkán-könyvtárnak a támogatására,

131 sőt, a támogatás megismétlését is kilátásba helyezte. Valóban, 1922-ben összesen 3 ízben kapott a Könyvtár innen 100—100 000 koronát, azaz — középárfolyamán számítva, figyelembe véve a koronának ebben az évben beállt igen nagy értékcsökkenését — körülbelül 1000 svájci franknak megfelelő összeget. 1924-ben Lukinich nyíltan a társadalom általános áldozatkészségére apellált, részben a Könyvtár válságos helyzetére, részben arra hivatkozva, hogy a békebeli 81 216 koronával szemben a Könyvtár jelenlegi állami dotációja mindössze 6733 aranykoronát ér.

132 Az adományok előbb magánosoktól, később vállalatoktól és bankoktól küldött összegekben érkeztek be. Aggházy Tibor MÁV felügyelő 100 000 koronát ad május 15-én.

133 Baranyai Zoltán — aki a könyvbeszerzésben még részletesen tárgyalandó ismételt segítséget nyújtott a Könyvtárnak genfi állomáshelyén — svájci írói tiszteletdíjait ajánlja fel a Könyvtár céljára, mert, mint írja, külképviseleti minőségében ún. külföldi fizetést kap az államtól, s az megélhetésére elég, mellékjövedelmét a Könyvtár rendelkezésére bocsátja.

134 160