AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

ja terjeszteni a nemzetközi kiadványcserét az 1886-i brüsszeli egyezmény keretein túlra is. Magyarország azonban még a brüsszeli egyezményhez sem csatlakozott: a csatlakozást a Külügyminisztériumnak mielőbb folyamatba kellene tennie. A két nemzetközi kötelezettség: a brüsszeli egyezményhez való csatlakozás, meg a Szellemi Együttműködés Bizottságában való részvétel (s ezenkívül, mint az egyik következő fejezetben látni fogjuk, még egy harmadik, aktuális igény: a könyvkivitel ellenőrzése) vezetett az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ megalakítására a Gyűjtemény egyetemről szóló 1922-i törvény keretében. Az OSZK helyiségkérdésére ezek a nemzetközi események annyiban hatottak, hogy az OKBK számára — amely az OSZK-tól függetlenül, de az eredeti tervek szerint azzal szorosan együttműködve intézte volna a rárótt feladatokat — helyiségre volt szükség. Az első kiszemelt helyiség az Országgyűlés épületének 3 szobája lett volna, amelyet Klebelsbergnek a Gyűjtemény egy etem igazgató-tanácsához 1922. dec. 15-én tett bejelentése szerint erre a célra meg is Ígértek. Az Országgyűlés háznagya, Karafiáth Jenő azonban már a következő napon közölte, hogy nem rendelkezik nélkülözhető helyiségekkel. . . A Könyvtár ekkor újra megsürgeti a Krenner Józsefné (az Ásványtár néhai igazgatójának özvegye) által a főépületben birtokolt (egykor hivatali) lakás (fszt. 35. sz. helyiségek) kiürítését; ez esetben 2—3 szobát egy esztendőre — (amelyből később 5 lett) — az OKBK rendelkezésére bocsát, utána a hivatal átköltöznék az Egyetemi Könyvtár épületébe, a közvetlenül a háború után egy ideig fennállott Külföldi Könyveket Elosztó Bizottság helyére. Egy évi áldozattal így a Könyvtár megkísérelte visszanyerni a terveihez annyira szükséges lakóhelyiségeket. Az utóbbi ügy azonban már nem a Múzeum vagy a miniszter, hanem a lakáshivatal ügykörébe tartozott s még évekig húzódott el.

100 Itt kezdődött, s lassan tradícióvá vált, hogy az OSZK új ügykörök vezetése vagy támogatása alapján próbált helyhez jutni, mintegy harmadik útként a múzeumi tárakkal való viaskodás és a belső (igen gyér) tartalékok felhasználása között. A további tervek a meghiúsult külső terjeszkedés helyén általában a belső helyteremtést veszik célba. Érdekes korai dokumentuma ennek egy még Melich idejéből származó előterjesztés három terem bebútorzása iránt, amelyet a későbbiek folyamán is ismételten szereplő Michl cég végezne. A géppel írt fogalmazványra kézzel vezették rá az elutasító határozatot: „A bútorozási kérdés bizonytalan ideig elhalasztandó."

101 1923 májusában végre Hóman megrendelheti a hírlaptári (ma reference) dolgozószoba karzatának felépítését (ugyancsak Michl Alajos bútorgyárosnál), amely 76 m

2 rakterületet jelent.

102 A belső átalakítás ezután így folyt tovább: „A földszinti helyiségben állványokat emelve értesítőgyűjteményünknek, a zsúfolt törzsraktárban cca 180 folyóméter állványhoz jutottunk. Ezenkívül több kisebb pótállvány készült a hírlaptári folyosón és a nyomtatványi osztály raktárában. Összevéve mintegy 40 — 50 000 kötet elhelyezését biztosítottuk. Sajnos a második félévre tervbe vett további nagyobb berendezési munkálatról — a nagy olvasóteremnek kétemeletes karzattal leendő felszereléséről — valutánk romlása következtében le kellett mondanunk. A Festetich hercegi palota istállójában elhelyezett hírlapanyagunk és a pincében elraktározott aprónyomtatványaink megmentése a rothadástól, valamint a modern igényeknek megfelelő olvasóterem és kutatószobák berendezése s a helyszűke miatt feloszlatott állandó kiállítás visszaállítása csupán az épületkérdés gyökeres rendezésével, a Múzeum természetrajzi osztályainak kitelepítése által érhető el. Az így felszabaduló II. emeleti helyiségeknek a Széchénvi Könyvtár és Régiségtár közt leendő megosztásával néhány évtizedre meg volna oldva két leggazdagabb gyűjteményünk elhelyezésének évtizedek óta halogatott, halaszthatatlan kérdése."

103 153