AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

Múzeumon kívül — a Szépművészeti Múzeumban, ill. a Levéltárban — lett volna. A laboratóriumra szükség van, mondja a második tervre adott válasz, már csak azért is, hogy tudományos célokra eredeti dokumentumokat ne kelljen külföldre küldeni — de a házon kívüli fényképlaboratóriumba történő ide-odaszállítás a célnak nem felel meg. Lukinich tehát saját fotoműhelyt tervez — ennek berendezése azonban a viszonyokhoz képest irreálisan sokba kerülne: 10—15 millió korona.

90 A pénzhiányon kívül a fejlesztési gondolatok, új osztályok, új laboratóriumok felállításának megölő betűje a szűk épület, amely a meglevők üzemben tartását is alig engedi. H ely ny er é s i tervek és kísérletek az 19 2 6 — 2 7-ben végrehajtott belső költözködésig A Könyvtár és az egész Múzeum egyre fokozódó helyszüksége és az annak kielégítését célzó tervek vagy kísérletek mindig a szervezés problémáival párhuzamosan, hol mint azoknak szükségképi előfeltételei, hol mint a megoldást elháríthatatlanul akadályozó tényezők merültek fel.

91 A Könyvtár az egész Múzeum mozgásához volt kénytelen alkalmazkodni, ha lényeges terjeszkedésre tett kísérletet — belső megoldásokkal csak ideiglenes eredményeket érhetett el. Az évekig vajúdó összmúzeumi valamint a partikuláris helynövelési kísérletek 1926—1927ben, a kétféle segélyforrás viszonylag szerencsés egyesítésével, mégis olyan megoldáshoz vezettek, amely mintegy tíz évre biztosította a helyszükségletet és a raktározás reformja mellett a belső feldolgozás újjászervezésének kétszeri elindítását (1926 és 1934) is lehetővé tette. A helyproblémák felvetődése és megoldása a mindenkori politikai helyzettel, egyízben a nemzetközi politikával is kapcsolatba került. A Nemzeti Múzeum fokozatos szétköltöztetése a XIX. század végétől kezdve a következő lépésekben ment végbe: 1892-ben kiköltözött a Néprajzi tár, majd hosszas viszontagságok után 1925-ben foglalta el Hungária-körúti

92 helyiségét az eredetileg gimnázium céljára épült szép épületben. 1905-ben a múzeumi képtár beolvadt a Szépművészeti Múzeumba ugyanekkor költözött ki a Főrendiház is, amely 1865 óta a Múzeumban tartotta üléseit. 1925-ben megkezdődött a Múzeum főépületének tehermentesítése a természettudományi gyűjtemények részleges kihelyezésével, amelyeket 1926-ban az OSZK levéltári osztálya követett.

93 Még 1926 után is a főépületben maradt azonban a Könyvtáron kívül az Éremtár, a Régészeti, a Történeti osztály, az Ásvány- és őslénytár. Az 1925. évi tervek szerint az utóbbi kettőnek, majd végül — az új célépületbe — a Könyvtárnak is ki kellett volna költöznie, s a Polláck-féle műemléképületet teljesen az Erem- és Régiségtár, az Iparművészeti Múzeum és az Arcképcsarnok egyesítésével létrehozandó Nemzeti régészeti és történeti múzeum foglalta volna el.

94 A Könyvtár szempontjából az első általános múzeumi rendezési tervet már 1922-ben elkészítették.

95 Emeljenek önálló természettudományi múzeumot — így szól a terv — és vigyék oda az Állattárt, továbbá az Ásvány- és őslénytárt. A Múzeum körúti épületet pedig osszák meg a Könyvtár és a történeti-régészeti 150