AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

A pénzügyminisztérium a földmérési térképek átadását 1925. jan. 3-án kelt 79.344/1924. sz. rendeletével szabályozza: ,,Az Országos Széchényi-Könyvtár részére kataszteri térképek másolatainak kiadása iránt az 1924. évi május hó 6-án 302. szám alatt kelt előterjesztésére értesítem, hogy az elő­adott tudományos célra való tekintettel, a nevezett könyvtár kérelmét figyelembe véve az alábbi intézkedéseket tettem. Utasítom a m. kir. állami földmérési térképtárat (Bpest, II. ker. Fő utca 34. sz.) hogy az új felmérés által érvénytelenné vált régi, eredeti térképeket, valamint az esetleg több pél­dányban rendelkezésre álló kőnyomatú térképek egy-egy példányát a nevezett könyvtár ré­szére kiszolgáltathassa. Intézkedtem továbbá, hogy jövőben az újonnan készítendő térképmásolatokból egy­egy példány a Könyvtár részére díjmentesen kiadassék. Megjegyzem azonban, hogy a térképeket és térképmásolatokat a jelzett módon csakis tudományos célú kutatások érdekében engedhetem át, azokról másolatok ki nem adhatók, sem nem sokszorosíthatók, minthogy a kataszteri térképek másolatainak vagy azok kivona­tainak kiadási és árusítási joga kizárólag az állami földmérést illeti meg." 69 A nyomtatványok osztályának szárnyai alatt érlelődött önállóvá a zenei gyűjtemény is. A világháború végén Haraszti Emil is mint tanár került az OSZK­ba; ő vetette fel először azt a gondolatot, hogy a Történeti Múzeum (akkor Történeti Osz­tály) hangszergyűjtemé­nyét, az OSZK kottatá­rát, az elméleti zenei iro­dalmat (a müncheni rendszer mus. theor. szakját) és a zenei kéz­iratokat önálló múzeumi osztályként kellene egy­ségesíteni. 70 Harasztit 1920-ban a Nemzeti Ze­itedéhez (a mai Bartók zeneiskola elődje) he­lyezték át, munkáját Kereszty István vette át, aki Szinnyei József ha­lála óta a Hírlaptár ve­zetője volt, de közismert zeneértő és zenekritikus is. Mellette Lavotta Re­zső működött, a kolozs­vári városi konzervató­rium menekült igazga­tója. Haraszti tervét Isoz Kálmán valósította meg, aki Szalay és Fejér­pataky idején a Nemzeti Múzeum igazgatóságá­nak (ül. főigazgatóságá­Az un. ruhatári folyosó. (Ebben az alakban 1927-től 1950-ig állt fenn.) 141

Next

/
Thumbnails
Contents